Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - III. 245

245 M IL LENARI XT M VAGYIS A MAGYAR ÁLLAMISÁG EZERÉVES FORDULÓJÁRA 884-TŐL 1884-IG. HARMADIK KÖZLEMÉNY. Naf/i/-Magyarország, Lehedia, Etelköz. A magyaroknak, mielőtt mai országukat megszállták, történelmileg ismert három hazájuk volt. Az elsőnek történelmi s irodalmi neve »Magna vagy Major-Ungaria« , fráter Fülöp szerzetes alább idézendő levelében »Vetus Ungaria«, azaz : Nagy Magyarország, Ó-Magyarország, arabok szerint »Baskiria vagy Baskardia« s több ilyenféle eltorzított változattal. Ezen nevek mind egyértelműek, egy országot, egy hazát jelentenek. De a Baskiria név felmegy a keresztény aera első századaiba, ha Pray, a ki azt Annalisaiban nyolcz helyen idézi, a De-Guignesi chinai forrásokat helyesen értelmezte.1) Ezek szerint Baskiriát az éjszaki hunok foglalták el s még Atilla korában is annak birtokában valának. Akkori fekvését a »Jajk, Irtis, Oxus, Volga« folyók tájain kellene keresni. Egyébiránt a közbeeső századok homálya minden összeköttetést és folytonosságot a hunkori és magyarkori Baskirország közt ez idő szerint lehetetlenné tesz. A X. századtól kezdve azonban megszólalnak a történelem tanúságai a Nagy-Magyarországról s az ott lakott magyarokról, vagy arabiasan baskirekről, mint valóságos magyar fajú népről s ezen értelemben folytonos összeköttetést tartanak fenn számunkra. Ekkor már egész bizonyossággal képesek vagyunk a Nagy-17