Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - II.
2 240 A MARTINOVICS-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS. Nőd azáltal, hogy magát megkoronáztatta, és fehér kezeit a bajszos magyarok által csókoltatni engedte, 24,000 aranyat koldult ki. És mindamellett ezzel a jó országgal kormányod úgy bánik mint gyarmattal. Megakadályozza iparának és kereskedésének kifejlődését; megfosztja az alkalomtól, hogy magát a magasabb műveltségre, melyre annyira fogékony, felküzdje. De gondold meg sire ! ez a nemes nemzet most már figyelmes szemmel tekint reád. A nemesség nagy tömege felismerte, hogy míg te az olygarchiának hízelegsz , és azt kiváltságainak élvezetében fenntartod : a nemesség és a nép zsarnokságod súlya alatt nyög. Ki tudja, vájjon ezen két félnek közös szerencsétlensége nem fogja-e trónod bukását vonni maga után ? Uram ! a béke és nyugalom, mely államaidban uralkodni látszik, kétes ; az előnyök, melyeket biztosítani kívánsz, csak képzeletiek. Te nem birod népeid szeretetét. Az egész világ hirdeti : hogy az uralkodásra képtelen vagy ; hogy az emberek, a kik környeznek, romlottak, roszakaratúak és ostobák ! Nagy és súlyos igazságokat mondok néked ; mert javadat és az emberi nemnek boldogságát kívánom előmozdítani! «*) Ezen nyilt levél Martinovics egyéb iratait, mind genialitása és irályának szépségo , mind merészsége és a benne nyilatkozó erkölcsi romlottság tekintetében, messze túlszárnyalja. Felfogása az európai helyzetről és az ausztriai cabinet politikájának következményeiről, a legkiválóbb államférfiúnak is becsületére vált volna. Előadásának szónoki ereje példányszerű. Másrészről azonban majduem iszonyodva kell elfordúlnunk ezen mesteri mű írójától, midőn látjuk mint állítja elő lelketlen zsarnok gyanánt József császárt, kit nékány liónap előtt mint az emberiség legnagyobb jótevőjét, egekig emelve, magasztalt ; midőn látjuk, hogy Lipótot, ki őt, a honfitársai által megvetéssel elutasított írót, udvarába fogadva, jótéteményekkel halmozta el, mint embert és uralkodót meggyalázza, és haláláról oly kifejezésekkel szól, melyeket tartózkodnom kellett ismételni. 1) A nyilt levél latin szövegének egyetlen ismert példányát kézirati másolatban, az országos levéltár irományai között találtain.