Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - II.

FRA.KNÓI VILMOSTÓL. 223 akképen fejezte ki, hogy a könyv elvei nincsenek összhangzásban a fennálló viszonyokkal ; minthogy »Rousseau úr gyermekkorától fogva köztársasági elveket szítt be, s ezeket munkáiban terjeszti.« A helytartó-tanács az ügyet a cancelláriához küldötte fel, a mely természetesen sietett kimondani, hogy ezen »veszélyes tanokat hirdető munkának« sem újra nyomatása, sem lefordítása nem engedhető meg. *) Hosszabb ideig foglalkoztatta a hatóságokat egy másik, kisebb jelentőségű franczia munkának fordítása : Miliőt abbé világtörténeti munkája, melynek első kötetét Verseghy Ferencz »A világnak közönséges történeti« czím alatt Pesten közrebocsátotta. A censor imprimatur-ját kieszközölte ugyan, de mielőtt a kéziratot sajtó alá bocsátaná, lényegesen átváltoztatta, és függelék gyanánt tíz értekezéssel toldotta meg, melyekben a kereszténység alapelveit, a kinyilatkoztatást és a szent könyveket megtámadta; az egyház felfogását és szertartásait gúny tárgyává tette. Az ex-paulinus, — ki mióta a zimonyi táborból, hol mint katonai lelkész működött, 1788-ban betegen a fővárosba visszatért, itt hivatal nélkül, csekély (350 forintnyi) nyugdíjjal, magánéletet élt, — nemcsak ezen egy munkájában tüntette ki meghasonlását az egyházzal, melynek szolgálatában állott. Költeményeiben — miként láttuk — fennen hirdeti csatlakozását Voltaire iskolájához. Azonban demokratikus elvei legkevésbbé sem gátolták abban, hogy szolgálatait Perencz király kormányának felajánlja, és pedig oly téren, melyen főhivatása leendett elvtársait üldözni. Az 1792-ik és a következő évből négy kérvényét ismerjük, melyekben könyvvizsgálói tisztért folyamotlik.2

) Épen akkor teszi *) A »Stahel et Kilián« cze'g 17 92. szept. 27-iki folyamodása, a eensornak október 5-iki jelente'se, a helytartótanácsnak ugyanazon napon kelt felterjesztése, és az október 22-iki királyi leirat az országos levéltárban. 2) 1792. aug. 16 án kérvényét azzal támogatja, hogy betegeskedése miatt más hivatalra képtelen, és hogy e tisztet elnyerve a nyugdíjalapnak nem fog terhére lenni. — 1792. november 2-án beadja máso-