Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - II. 183

TÖRTÉNETI IRODALOM. 195 sig, keletfelé Buzeoig terjeszkedvén. Oltenia és a Muscellu-kerület Vranceáig mindig tiszták maradának a szlávoktól.« Ezt a következő eseménynyel is bizonyítja. Az avar khán, Báján, a ki Hasdeu tudomása szerint a Temesiaua nyugoti részén lakott volna, az adót megtagadó szlávokat meg akarván fenyíteni, által vezeti seregét a Dunán a mai Szerbiába, s a mai Bulgárián keresztül, tehát a Duna jobb oldalán, viszi egész Dobrudsáig ; Braila és Silistria tájékán visszakél a Dunán s ott dúlja fel a szlávok falvait. Ha Olteniában is szlávok laktak volna, úgymond Hasdeu, azok megbüntetésére Báján nem tesz oly nagy kerülést, hanem Temesiánából ront egyenesen rájok. A Báján eme hadjárata tehát világos bizonysága, hogy Olteniában oláhok laktak azon időben. Menander, a kiből Hasdeu ezt a történetet veszi, azt így adja elő : Báján az előtt Lovreta vagy Dovreta (Lauritas, Dauritas van a görög szövegben) szláv főhöz és más előkelőkhöz követeket küldött volt azon meghagyással, hogy ismerjék cl fenhatóságát, s kötelezzék magokat adó-fizetésre. Azonban a szlávok gőgösen fogadják a követeket s a támadt szó-vitában megölik azokat. Báján ezért bosszút forral, s azt kitölteni jó alkalmatosságra vár, melyet meg is kap. A szlávok becsapásai ellen Tiberius császár nem védelmezhetvén a birodalmát — a szlávok pusztításai Görögországot is sanyargatják vala — Bájánhoz követséget indít, hogy a szlávok megfenyítésére reábírja. Szívesen vállalkozik Báján, nemcsak kedveskedni akarván a császárnak, hanem saját bosszúját is kitölteni. Hol lakik vala Báján, a byzantinus író nem mondja meg, általában ezt írván, hogy a követ Pannoniában rnegyen Bájánhoz, s ezt és seregét Pannoniából hajókon vezeti által Illyricumba, s a Duna jobb partján Kis-Skythiába, azaz Dobrudsába, a honnan ismét hajókon teszi által a Duna bal partjára, a hol aztán Báján a szlávok falvait kipusztítja, sehol ellentállásra nem találván. Föltetsző mindenesetre, hogy Baján miért követi seregestől a Duna jobb partjára a görög követet, s miért nem megyene gyenesen a mai Oláh- vagy Erdélyországon ke') Corpus Seriptorum Históriáé Byzantinae Bonnae. I. 404 stb. lapjain. 13*