Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - II. 149

164 MILLENARIUM. (826—842) korszakában keletkezett, elég terjedelmes nyomait bírjuk. A dunai bolgárok segítségére jelentek meg akkor a magyarok a Duna északi partján, a görögök hajós seregét megtámadandók, de ezúttal a szerencse írem fordúlt feléjük, vereséget szenvedtek. A baj nem volt nagy , könnyen kiheverték és még azon császár uralkodása alatt az araboknak tízezernyi sereggel segítségére menvén, azon taktikai fogással, melyet Salamon Ferencz oly mesterileg illustrait, a győzelemben elbizakodott görög hadat váratlanéi nyílzáporral meglepik s az arabokkal egyesülten megverik. A görög író Theophanes, ki ezt megírta, azt veti hozzá, hogy az egész görög sereg ott veszett volna, ha a beállott eső a turk s arab íveket meg nem lazítja s az est nem vet véget az öldöklésnek.1) A hadi erő eredménye volt a keleti szlávok leigázása is , melyről Ibn-Daszta világosan beszél, még pedig azon hangsúlyozással, hogy ezen szlávokkal úgy bántak a magyarokmint hadifoglyaikkal. Eddig a magyarok hadjáratai csak a keletre vannak szorítva, de már 862-ben neki bátorodik a magyar lovas sereg, Európa közepét fegyveresen meglátogatni, mit Hinkmár a hírneves reimsi érsek ily rövid szavakba foglalt : »a dánok (máskép normannok) Lajos császár országának nagy részét tűzzel vassal pusztítják, azonkép ismeretlen ellenségek is, kik ungri neveztetnek, az ő országát rabolják.« Kár, hogy Hinkmár sem a tartományt, hol a pusztító magyar hadsereg megfordúlt, sem egyébb körülményeket nem jegyzett föl. Dümmler a frank birodalom végső délkeleti részét, tehát körülbelül a közép Duna táját (Pannoniát ?) tartja a hadjárat helyének.2

) A tudós érsek laconi!) Salamon F. A Magyar Hadi Tört. Századok. 1876. 807. Leo Gramm. Geor. Moncli. bonni kiadásb. 2) Gesch. des Ostfränk. Eeichs, Berlin 1862—5. I. B. 476. Vannak történetírók, ilyen volt Pray is, kik nem tartják bizonyosnak, hogy a Hinkmár nevezte ungrok valóságos magyarok voltak, mivel Nesztor krónikája szerint Heraclius császár (640) idejétől, a magyarokon kívül, a kozárok is fehér ugróknak neveztettek. Szent Bruno XI-ki és Ademar XII-ik századi írók szerint még az ő idejökben kétrendü, t. i. fehér és fekete ungrok léteztek. Azonban Hinkmár ungrii alatt csakugyan ma-