Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - II. 149

158 MILLENARIÜM. Regino, a Pannonica Legenda s mások.1) Nem is leket józan észszel feltenni, hogy Constantin a tudós császár, ne tudta volna ezen a byzanczi birodalmat kiválóan érdeklő eseményeket s azok idejét, biztos határozottsággal megírni, hiszen annyi hiteles kútforrás s felvilágosítást tevő közegek álltak rendelkezésére, hogy hibáznia lehetlen volt; s ha feltételezzük azon lehetetlenséget, hogy az események évei tudásával közegei rendelkezésére nem állottak, mi eszes oka lett volna hibás számokat koczkáztatni ? — A besenyők és viszonyaik további ismertetését az ős-magyar történet szempontjából más helyen fogjuk adni, itt tehát félben szakítjuk. Az ázsiai magyaroknak már a keleten laktokban a IX. században szoros érintkezésük volt a szlávokkal. Sajnos, hogy Safarik, ki az egész szláv világ történetét átkarolta, ezen viszonyokra nem fordítá figyelmét. Némi mentségre talán szolgálhatna hogy Ibn-Daszta arab író, ki hitelesen tudósít bennünket a keleti magyarok és szlávok közti viszonyokról, még akkor napvilágot nem látott ; de valószínűbb, hogy habár Safarik az orosz Potemkin által Ibn-Dasztának a magyarok által meghódított keleti szlávokra vonatkozó adatait, — mint még akkor kézírati kútforrást — ismerhette, azzal a szláv dicsőség elhomályosításától tartva, élni nem akart. Nehogy Ibn-Daszta szövegének önkényes fordításával vádoltassam, azt szórál szóra a német textus után közlöm : »a magyarok, mond ezen író, minden szomszéd határos szlávok fölött uralkodnak, súlyos terheket raktak reájok, s úgy bánnak velők, mint hadifoglyokkal, ha a magyarok a szlávokkal hadakozván, foglyokat ejtenek hatalmukba, azokat a fekete tenger Karch nevű kikötőjébe viszik, hol a görög kereskedők irányukban jönnek s a foglyokért a magyaroknak cserében görög kelméket, tarka gyapjú szőnyegeket s egyéb árúkat adnak.« 2) Ezen epigrapliicus szöveget egy kis commentárral szük*) Fő kútforrásdl szolgál ezekben Constantin Porphir. munkája, De Administ. imper. Magyarul Szabó Károlynál. Annál. S. Gall. maj. Percznél Script. I. Annál. Fuld. Percznél. U. o. Reginonis Chronic. Perznél. U. o. Ginzel Gesch. der Slaven Apostel. Wien, 1861. Legenda Pannonica Függelék 20. lap. 2) Rössler Roman. Stad. 363.