Századok – 1878
FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - II. 115
FRAKNÓI VILMOSTÓI-. 141 Mindazáltal habár szenvedélyes kifakadásait a censura kitörlé ; elég alkalmat talál arra, hogy múlt eseményekkel korának eszméit kapcsolatba hozza. Mikor a vezérek korabeli magyarok állapotairól szól, és kiemeli, hogy akkor »a földesurak . . . semmi adót nem fizettek« ; szükségesnek látja kifejteni, hogy »akkor minden nemes vitéz katona volt, a hazát szolgálta,... megérdemlette (tehát), hogy itthon őtet szolgálják a többi hazafiak, s érte és helyette viseljék a polgári közterhet ; helyette és érte fizessék az adót.« És erre megjegyzi »Bárcsak mi is, késő unokáik sokakban követnénk őket, de — — csak abban követjük őket, mi talán nekünk kedvez, és az egész közjónak terhes.« *) Az 1514-ik pórlázadás elbeszélésénél rokonszenve a jobbágyok részén van. »Csak addig nyúlik a húr — úgymond — míg el nem szakad. Visszaadták a kölcsönt, de meg is adták az árát, mert 80,000 ölt meg közülök a Zápolya János, ki helyre állította a békességet. Szomorú gyászos békesség ! Annyi ezer jobbágyoknak elveszte ! Talán inkább a helyett helyesebb lett volna a kegyetlen földesuraknak ingyen való szolgáikkal, verejtéket izzadó jobbágyokkal barátságos megegyeztetése. Vétkes volt Zápolyának is cselekedete, ki egyedül azért kegyetlenkedett úgy annyira, hogy megnyerje a nemes főrendeknek szíveit a jövendő reménylett királyságra« ... És utalva az iszonyú büntetésre, melyet Zápolya Dózsa Györgyre mért : kérdi : »Hiszen nagyobb kárt tett a nemességben, mint ezek a nyomorúságtól kénszerített pártosok, midőn a Mohács mezején az ő késedelme, azaz : az ő királyi trónusra vágyó kevély szive elvesztette Lajos királyt és vele együtt az ország nemes fiait , . . . mit érdemlett tehát Zápolya ?«2 ) És utóbb miután János király uralkodására visszapillant, őt teszi felelőssé mind azért a nyomorért, melyet a török uralom Magyarországra hozott ; mire kérdezi : »Hol van az elébbi tüzes királyi vas trónus, és az a tüzes királyi korona ? Be igen !) 13. lap. -) 112, 3 11.
