Századok – 1878

FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - II. 115

136 A MARTINOVICS-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS. tői vagy csalhos sallangos subájábul gallératlan ingibe mászott tetűmarástúl, a kuczkóban takarodik ; kit a természet szintúgy a dologra, munkához, ekéhez, kapa, kaptafához alkota ; ki a közönséges jónak előmozdítására vagy ország terheinek hordozására semmit sem cselekszik ; a méglen a nemtelen de hasznos ember szántóföldeit dolgozza, rétjeit kaszálja, kertjeit míveli, kereskedést foltatja . . .« De ezen kifakadások mellett a múlt ellen, nem feledkezik meg hivatásáról : előkészíteni a jövőt. Leplezetlenül feltárja a czélt, mely tollát vezeti. Dicsőíti József császárt; ócsárolja azo kat kik reformjainak ellene szegültek, és utódját az ősi alkotmány fentartására akarják kényszeríteni. Lipót királyt, mint József eszméinek és törekvéseinek örökösét tünteti fel. Szól a legsürgetőbb reformokról, melyeknek megvalósítását tőle várhatni. Ezen fejtegetései, melyekben a társadalmi állapotokat gyakran találó vonásokkal látjuk jellemezve, és számos üdvös javaslattal találkozunk, gyakran nyújtanak neki alkalmat arra, hogy a nemzetet Lipót király támogatására hívja fel. »Iparkodjatok ország lakosi — úgy mond egy helyen — ... munkálódjatok azon, hogy a mostani dicsőségesen atyai módon uralkodó második Leopold királyunk az ilyen Aáronok *) által öntött arany borjukat mint Mojses mentül elébb izzé-porrá törhesse, és bennünket ezen a Kánaán földén, úgy mint a nagy nevezetű második József császár elkezdette, tudniillik nem egyedül a Mágnásokat, Clérust és Nemeseket, hanem mindnyájunkat közönségesen, téjjel s mézzel itasson s tápláljon, és visszahozván az igaz politziát, városi s ország rendtartást, és ország terhinek közönséges viselésit, az arisztokrátoknak az ő gonoszságai érdemlett büntetések elnyerése által megszűnjenek, . . . végtére, hogy bölcs törvényeknek behozásával nem születésünk, hanem érdemeink szerént mindnyájunkat, mint édes atyafiaival szokott tenni, szeressen, jutalmazzon és vezéreljen.« Majd az igazságszolgáltatás terén uralkodó visszaélések jellemzése után, ismét a nemzethez fordúl: »Ébredjetek tehát fel országnak lakosi, esedezzetek a legjobb fejedelemnek második *) Az aristokvatákat érti.