Századok – 1878
FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - II. 115
MTAKNOI VILMOSTÓL. 131 alakúlás művének útjában állanak, kiemeli azt, bogy mily kevesen találkoznak itt, kik készek volnának a francziák példájára letenni grófi, nemesi czímeiket és megelégedni a »polgár« czímével ; ellenkezőleg, a keresztekben, csillagokban, kamarási kulcsokban gyermekek módjára gyönyörködnek. Ebből azután oly következtetést von le, mely teljesen ellentétben áll a nemzethez intézett felhívásával. Imént arra buzdította, hogy rázza le a monarchia és arisztokratia békóit. Most hangsúlyozza, hogy erre még nem érett meg. Őrültségnek tartaná, ha kísérletet akarna tenni az ausztriai uralom kiküszöbölésére. Idő előtti volna ostromot indítani a monarchia erős falai ellen. Megelégedhetnek, ha leküzdve a monarchikus kormányforma iránti gyűlöletet »szelíd és magas politikát fognak felkarolni.« Felhívja a nemzetet, hogy oly törvényeket terjeszszen a király elé, melyek a királyi hatalmat nem csökkentik, és ajánljanak fel haderőt a török ellen indítandó háborúra. Továbbá ajánlja, hogy a magyarok a papoktól vegyék el a jószágokat. Az iskolákból távolítsák el a jezsuitákat, és helyettök külföldi tudósokat, vagy tudós honfiakat alkalmazzanak. Az utóbbiak közé természetesen első sorban magát számította Martinovics, ki csak imént tett sikertelen kísérletet egyetemi tanszék elnyerésére, és reményeinek meghiúsulását a »jezsuitáknak« tulajdonítja. Végűi azon felfogás ellen lép sorompóba, mintha az ősök által alkotott törvények az utódokra nézve is kötelezők volnának. És felhívja a nemzetet, hogy ne késsen, sértetlenül fentartva a királyi hatalmat, átalakítani a magyar alkotmányt. XI. Martinovicsnak ezen röpiratát fordította le magyar nyelvre Laczkovics ; vagy szabatosabban szólva, felhasználta azt, hogy abból új munkát készítsen. Mert ez lényegesen különbözik amattól. Martinovics az »Oratio«-ban egyaránt ellensége a királyságnak és a kiváltságolt osztályoknak, és amazt csak azért hajlandó kímélni Magyarországban , mert még nem látja elérkezettnek az időt megdöntésére. »A Maczedóniai Vitéz« fordítójától, ki Car-9*
