Századok – 1878

Állandó rovatok - Vegyes közlések - I.

TÀRCZA. Ill tette tanulmányai tárgyává , s első e nemű dolgozatát folyóiratunknak ajánlotta fel. Kétségtelen nyereségnek tartjuk mi irodalmunkra nézve, ha egy tehetséges író a külföld érdekesebb alakjainak bemutatásával foglal -kozik is — de midőn saját történetünk nagy alakjai közül is oly kevés van méltólag nálunk bemutatva, kétszeresen örvendünk, lia egy oly tehetség mint Neményi, ki a liolt anyagba életet tud önteni, a hazai történetből meríti tárgyát. S épen e pontnál tartozunk mi egy helyreigazí -tással, vagy helyesebben félreértett szavunk magyarázatával. Eszünkben sem volt Neményit plagiummal vádolni. O ismeri és felhasználta ugyan Kabelaist, illetőleg a franczia forrásokon kívül a franczia feldolgozókat is — de önállólag saját eszméi keretébe illesztve azokat. Hogy könyvében ez eszmék észrevételek és megjegyzések néha idegeneknck tetszenek, az onnan van, mert sokáig élt Francziaországban ; — mert beleélte magát az ottani világba. Nem idegen forrásra, hanem az idegenszerű eszmemenetre lehetett hát helyenként ismerni. — A történelmi bizottság jan, 5-én tartott ülésben megállapítá folyó évi költségvetésének egy részét. Ki fogja adni Marino Sanudo befejező részét, az Anjoukori Diploma tariuml. kötetét, Szeréin-megye monographiájának I. kötetét, egy kötet okmánytárral, Bercsényi levelei III. kötetét, Mátyáskori Okmánytár III-ik kötetét, s a magyarországi és erdélyi országgyűlési Emlékekből egy-egy kötetet. Az ülés nem fejezte be költségvetését. Az előadó felhívta a bizottság figyelmét, hogy történetünknek alig van elhanyagoltabb része mint a XVIII-ik század története. Eljött az idő e hézagon is segítni : de itt már a források óriási tömege mellett kútforrások publicátiójáról szó sem lehet, hanem csak egyes feldolgozásokról monograpliiák keretében. Más érzett hiány történelmünkben, liogy a szláv nyelvű történeti emlékeket és irodalmat teljesen ignorálja. Ezen a hiányon is segítni a bizottság feladata. Az is érezhető hiány, hogy a régibb közgazdasági és statistical állapotokat nem ismerjük, melyekre vonatkozólag pedig a kamarai számadásokban rendkívül sok anyag van felhalmazva , annyira, hogy ezek nyers állapotban publicatiójára sem lehet gondolni. Végül óhajtandó volna az európai könyvtárakban felhalmozott kézirat anyagot is ismerni. Hogyan és mikép értékesítse ezen anyagokat a bizottság — e kérdést egy közelebbi ülés tárgyává tűzte ki.