Századok – 1878
PETELEI ISTVÁN: A maros-vásárhelyi czéhek házi szokásairól 94
KÜLÖNFÉLÉK. 97 euch, hogy a íiatal mester »110 facérozzoii ez világ gonoszságaiban, egyedül, az mások háza tájékán,« hanem vegyen egy hozzá illő házas társat és becsülje meg. — A czéhba állástól számítandó egy év lefolyása alatt köteles megházasodni, különben főbirság (10 veder bor) fizetésével büntetik. — Sőt a gombkötök 1G20-beli jegyzőkönyvi határozata szerint a czéh addig be sem veszi a fiatal mestert keblébe, míg egy tisztességes szűz hajadonnal gyüríít nem váltott. — Az asszony igen tisztességes helyet foglal el. Ura helyett tehet anyag-bevásárlásokat és műeladást s ennek halála után folytathatja a mesterséget, — míg máshoz férjhez nem megy. Az asszony becsülete a férj becsülete is, és a czéhé általában. Síró lakatgyártó Istvánnak felesége házasságtörés bitne'be esik; vétkes viszonyt folytatván egy legénynycl. A czéh azt határozza, hogy István mester a czéhtol »üress legyen, míg házát a tisztátalan asszonytól ki nem takarítja. v) Ellenben ha a férj goromba, tiirhetetlenül korhely, vagy erkölcstelen életű, az asszony is megjelentheti a czéhnak s megkapja orvoslatát. A tiszta és becsületes munkára kötelezi a czéh tagjait különösen. A lakatgyártó czéhgyülésből minden 3 holnapban kiküldi a kis-czéhmestert a decányt és két látómestert, hogy minden lakatgyártó renden lévő mesternek müveit megvizsgálja. S lia a mű nem jól készült, elveszik a mestertől s a kirovandó büntetés pénzen kívül a rosz mü anyagát bástyájuk számára értékesítik. -) A szabó czéh a roszul varrott ruhát — lia a műveltető megjelenti, czéh költségen varratja meg s a kontár mestert egy veder borig s czéhkönyörgésig bünteti. Sőt találjuk nyomát annak is, hogy az áruló helyeken is tartanak ilyes vizsgálatokat és kímélet nélkül büntetik a kontárokat, kik megrövidítésre czélzó rosz akaratból vagy tudatlanságból rosz müvet művelnek. A zsarolások meggútlására irányúinak a limitatiok is, melyekből két igen érdekes példányt ismerek. Egyiket a szabó czéh által 1635. nov. 12. kiadva, mást a szíjgyártók, vargák és tímárok által közösen határozottat. Az első, miután elésorolja, hogy egy karásiát. sája, bagazia, scarlát, gránát, brassai posztó, fodorillyér, aba, norinbergi, fajiandi, kisnyiczer, selyem, kamuka, stb. kelméből készült ruhát mennyiért szabad ') Lakatgyártók jegyzőkönyve 1647 beli határozat. 2) Ugyan így lehetett a csiszár, szíjgyártó és üveges czélmél, melynek ugyanegy törvényei voltak. Századok. 1878. 7
