Századok – 1877
WENZEL GUSZTÁV: II. Ulászló magy. és cseh. kir. házas élete 1501-1506. - III. 816
828 ír. Ulászló magyar és cseh király házas élete Pozega vármegyében feküdt, hol a Zápolyaiak mint kisebb birtokos család már a XIV. században említtetnek1). Nagyra emelkedését a család egyes tagjai szellemi képesítettségének köszönte Mátyás király korában. Zápolyai János (Johannes de Zapolia) 1470. pozségai kanonok volt2) ; s ugyanazon időben látjuk azt is, hogy Zápolyai Deák Imre (Emericus litteratus de Zápolia), ki ifjú. korában Hunyadi Jánosnak titkára volt, nagybányai bányafőnök, utóbb az ország felső részeinek kapitánya, azután Bosznia gubernátora, és 1485. nádor lett3). Testvére István Mátyás király alatt a hadi pályán emelkedett, s lett 1475. Slézia főkapitánya4), és 1485. Bécs parancsnoka; 1492. pedig nádornak választatván, ezen hivatalt 1499-ig viselte. Az itt szóban lévő eseményekben egyébiránt az ennek neje, Hedvig II. Kazmir herczeg leánya után maradt két fia , t. i. János és György a főszereplők. Zápolyai István II. Ulászló király uralkodásának volt egyik főtámasza, s úgy ő, mint özvegye Hedvig is a királyi udvarhoz úgy szólván baráti viszonyban álltak ; a minek bizonyságát abban is láttuk, hogy az utóbbi a király leánya egyik keresztanyjának hivatott meg. Ezen viszony, azonban a király betegsége következtében teljesen megváltozott. Azon aggodalmakat ugyanis, melyek a királynak figyergyermek hátrahagyása nélkül netalán beállható halála esetére az ország jövő sorsa iránt általában támadtak, a Zápolyai ház saját érdekében akarta felhasználni ; s az idősebb testvér János már csaknem mint jövendőbéli trónkövetelő kezdett fellépni. Első Névszerint p. o. a boszniai káptalannak egy 1371-ki okmányában, melynek eredetije a veszprémi káptalan levéltárában őriztetik. L. Wenzel Gusztáv, Okmányi Kalászai a Történelmi Tár II. kötetében. Pest 1856. 191. 1. XIV. sz. a. 2) Kovachich Márton György kéziratai közt a nemzeti múzeum irattárában 139. föl. Lat. 1517. sz. 3) Thurnschwamb János , Beschreibung des Mitternhaus, Engel János Keresztélynél Geschichte des Ungarischen Reichs und seiner Nebenländer, I. köt. Hala 1797. 193. 1.; —Mátyás királynak okmánya Wagner Károlynál, Analecta Scepusii I. köt. 17 74. 145. 1, J) Klose Samu Benjamin, Darstellung der inneren Verhältnisse der Stadt Breslau 1458—1526. Boroszló, 1847. 92., 231., 293. 11.