Századok – 1877
RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - III. 795
808 A HAZAI ÖTVÖS-CZÉIINEK SZABÁLYAI E liorvát levél 1613-ban Íratott, Ebből kiemeljük ezt, hogy t. i. két esztendeig kell a vidékinek a városban dolgozni, a bírságokat dukatokban, aranyban is fizetik ; a mesterebédhez kell 12 étek és bor a remeklő tetszése szerint. Átmegyünk egy katholicusokból álló czéh szabályaira, melyek némely tekintetben az előbbiektől különböznek. A pécsi ötvösök, Aurifabrorum Quinquteclesiensium czéh, német nyelvű, 24. Articulusát I. Leopoldtól nyerték 1696-ban Radnich Simon, Leebl János és Kollarovicli Endre czélies aranymíves mesterek. Fegyelmen és becsületességen kívül, kötelesek a társak évenkint Sz.-Eligius*) napján isteni szolgálaton megjelenni, valamint a Kántor-Vasárnapokon is ; inassága még a mester fiának is 8 évig tartson; remekül hely hét. egy magyar vagy török kardhüvelyt készítsen és ezt drága kövekkel feldíszítse és gyémántot vagy rubintot foglaljon. Három évig kellessék mint legénynek dolgoznia ; a csalók a ezekből kizárandók, a próba-ponezot a budai kamarai felügyelőtől kapják, miután becsületességüket és ügyességüket bebizonyiták. Az új mesternek Isten és sz. Eligius tiszteletére 1 negyed próba ezüstöt kell feláldoznia és 3/4-ed próba ezüstből, midőn üzletét kezdi ; ezen ezüst szolgál szegény mesterek, kik már nem dolgozhatnak, segítségére és eltemettetésükre. Úgy szintép */4 ezüsttel tartoznak a pénzverdéi igazgatónak vagy a kamarai Administratornak is. Ketten a legbecsületesb mesterek közül mind az aranyat, mind az ezüstöt kötelesek megvizsgálni, és a hamis próbájuakat a pénzverdéi igazgatónak bejelenteni. Legyen az aranymíves német, magyar vagy rácz nemzetbéli, az aranyból csak 18 vagy 20 forintot, az ezüstből csak 12 latosat szabad feldolgoznia. Aranyozott vagy ezlistözött rezet vagy vasat valódi fém helyett árulni, vagy hamis kövekkel ellátni J) Birtokában vagyok egy, Bobóczky Ignácz barátomtól kapott pecsetnyomatnak, mely az iufulás szentet, teljes díszben az üllőnél kovácsolva állítja elënk. A körirat ez : SIGIL AURIFABRO — ROSNAVIENS. 1708. Bár gyüjthetnők más czáhek , főleg rdgibb pecsétjeit is, hogy régisdgeink''t e tekintetben is szaporíthassuk.
