Századok – 1877
RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - III. 795
RÖMER FLÓRI8 FERENCZTŐL. 805 nélkül elkészíti elfogadtatik, máskép további tanulásra utasíttatik. XVIII. Dolgozzék a czéhmestcrnél, ki noki a szükséges fémet kiszolgálja és a hetibért adja. Befejezvén a remekjét, bemutatják a czéhmesterek a főbírónak, kinek a kétt nehezeiül pecsétgyűrűt felajánl. XIX. A mesterek fiai csak 4 frttal tartoznak és a közeonő pohártól fölmentvék ; ezek a jótétemények azokra is liáramlanak, kik özvegyet v.igy mesternek leányát vesznek ; a mesterséget folytató özvegyek becsületben tarthatnak cselédet, vulgo Eöttues legéni vocatos, életük végeik, de apróitokat nem fogadhatnak, sem nem tarthatnak. A ki az uj mesterek közül egy éo alatt meg nem házasodik, azoknak czítnerei elzáratnak (tabellae eorum claudentur). XX. Ha valamely ötvös mester más falu vagy várostól ide át költöznék , vagy az idő viszontagságai miatt kényszerítve itt letelepednék, egészen idegennek tekintetve, remekét újra csinálni, és minden vele járó ünnepélyességet követni tartozzék. Azonban a czéli ilyen esetben méltányos legyen (Epichia utatur). A szegénység miatt ide költözkedönek a remeket el lehet engedni, de a mester asztalt és a 8 forintot meg kell fizetnie. Ez után apródot fogadhat és laicust vagy famulust is. De ezeknek jótéteményei halár luk után megszűnnek. Es mivel vannak városok, melyekben ugyan, ezek a szabályok divatban vannak, p. o. Nagy- Váradon is, ezekre nézve a kölcsönösséget fcntartjuk,és csak a mesterebédet követeljük, xxr. Ezen uj mester a ezéhnek addig szolgáljon, mig újabb mester tisztjében fel nem váltja. XXII. A ki a mesterek közül gyűlések, lakomák alatt fegyvert p. o kardot hord, fizet 1 forintot. Ugyanazt fizeti, ki mást rágalmaz. .. vagy más ellen kardot húz — ha megsérti az ügyr a biró elé taitozik. XXIII. A ki a ezéhet ok és engedély nélkül elhagyja, csak 8 frtnyi birság fizetés után vétetik fel újra, ki pedig engedélylycl távozott és egy év múlva ismét beáll, az évi költség megtéritésén kivül egy köszönő pohárral tartozik. XXIV. A ki vétség miatt gyalázatba esett és magát nem tisztitottn, müvét nem gyakorolhatja ; ha per alatt van, dolgozhatik, mig ügye el nem dűl. Századok 1877. 53
