Századok – 1877

RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - III. 795

RÖMER FLÓRIS FBREKCZTÖL. 801 tart, milyennel épen a m. n. muzeum is bir, és mely a remek­darabok közt mindég első helyen áll, a balkéznél álló jobbjával zöld köves arany gyűrűt mutat fel, míg bal kezeikkel a remek harmadik darabját, t. i. egy ezüstös helymes pecsétet tartanak, melynek paizsában és czímerdíszen a kettős farkú cseh oroszlán látszik. Az arczokról a festék má r részben lepattogott, azonban a jobb vizifestékü müvekhez kell e lapot számítanunk, melynek hátterén egy álló híddal összekötött város, melynek hegyei mö­gött a nap kél, előterén pedig kellemes hullámzatu tájkép mu­tatkozik. Az alakokon, valamint a táj előterén is a világzat arany vonalakkal van kiemelve. A király czíme, valamint a czikkek kezdetei is mind fé­nyesre aranyozvák ; az írás szép, az egész jól van fentartva. A szabályokat Debreczen mezővárosának lakója. Nemes Wiczmandi Lörincz eszközlötte az összes czéh nevében, bemutatván Duskás István bírótól a régiek után szerkesztett, és az újabb rendőri szabályokhoz alkalmaztatott czikkeket, melyeket Zsigmoml er­délyi fejedelem már elébb helyben hagyott volt. A czikkek pedig ezek (adjuk röviden a latinból fordítva) : I. Vizkereszten a föczélimester választandó és megesketcndő, a távollevő mesterek 2 ftban birságoltatnak. — Az új Czéhmes­­ter maga mellé Knlclios mestert választ — clavitentor magister — és azt megesketteti. II. Ha valaki aranyat vagy ezüstöt munkálatra elfogad a müvet pedig az Ígért napra el nem készíti a munkaadó által a bíróság napjára, hétfőre idézendő, és újra 15 napra a határ hosszabbítandó, ha ekkor sem készíti el, a tulajdonos aranya ezüstje hiány nél­kül visszaadandó ; azonban amennyit a munkából elkészített, az neki bérül jár, de ebből azonnal két forinttal a czéhnek tartozik. Ha pedig az ötvös a rendelő akaratja ellen a fémet felhasználta volna, régi szokás szerint 6 markát fizet birságul, ezekből 2 a ezéhé, egy rész a panaszlóé. Ha az anyagot történetesen el­vesztette volna, bírság nélkül — absque birsáxjio — a kárt megté­ríteni tartozik. Nem szab ad az aranyművesnek az aranyat vagy ezüstöt kicserélni vagy elzálogosítani, sem a kész müvet eladni, hogy e helyett mást készítsen, hanem a munkaadót figyelmez­tetni kell, hogy kiváltsa, ha nem teszi, elzálogosíthatja annyi-

Next

/
Thumbnails
Contents