Századok – 1877
RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - III. 795
RÖMER FLÓRIS FBREKCZTÖL. 801 tart, milyennel épen a m. n. muzeum is bir, és mely a remekdarabok közt mindég első helyen áll, a balkéznél álló jobbjával zöld köves arany gyűrűt mutat fel, míg bal kezeikkel a remek harmadik darabját, t. i. egy ezüstös helymes pecsétet tartanak, melynek paizsában és czímerdíszen a kettős farkú cseh oroszlán látszik. Az arczokról a festék má r részben lepattogott, azonban a jobb vizifestékü müvekhez kell e lapot számítanunk, melynek hátterén egy álló híddal összekötött város, melynek hegyei mögött a nap kél, előterén pedig kellemes hullámzatu tájkép mutatkozik. Az alakokon, valamint a táj előterén is a világzat arany vonalakkal van kiemelve. A király czíme, valamint a czikkek kezdetei is mind fényesre aranyozvák ; az írás szép, az egész jól van fentartva. A szabályokat Debreczen mezővárosának lakója. Nemes Wiczmandi Lörincz eszközlötte az összes czéh nevében, bemutatván Duskás István bírótól a régiek után szerkesztett, és az újabb rendőri szabályokhoz alkalmaztatott czikkeket, melyeket Zsigmoml erdélyi fejedelem már elébb helyben hagyott volt. A czikkek pedig ezek (adjuk röviden a latinból fordítva) : I. Vizkereszten a föczélimester választandó és megesketcndő, a távollevő mesterek 2 ftban birságoltatnak. — Az új Czéhmester maga mellé Knlclios mestert választ — clavitentor magister — és azt megesketteti. II. Ha valaki aranyat vagy ezüstöt munkálatra elfogad a müvet pedig az Ígért napra el nem készíti a munkaadó által a bíróság napjára, hétfőre idézendő, és újra 15 napra a határ hosszabbítandó, ha ekkor sem készíti el, a tulajdonos aranya ezüstje hiány nélkül visszaadandó ; azonban amennyit a munkából elkészített, az neki bérül jár, de ebből azonnal két forinttal a czéhnek tartozik. Ha pedig az ötvös a rendelő akaratja ellen a fémet felhasználta volna, régi szokás szerint 6 markát fizet birságul, ezekből 2 a ezéhé, egy rész a panaszlóé. Ha az anyagot történetesen elvesztette volna, bírság nélkül — absque birsáxjio — a kárt megtéríteni tartozik. Nem szab ad az aranyművesnek az aranyat vagy ezüstöt kicserélni vagy elzálogosítani, sem a kész müvet eladni, hogy e helyett mást készítsen, hanem a munkaadót figyelmeztetni kell, hogy kiváltsa, ha nem teszi, elzálogosíthatja annyi-
