Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - II. 704
716 MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VÁRAI, CZOBOR BÉLÁTÓL. hadi ormozat alatti külső fa-sikátor vagy erkély (Mordgang) és a fölötte levő padláslielyiség csatlakozik. Az emeletek ikerablakok által vannak világítva és lövésekkel védelmi állapotba helyezve. Az ikerablakok, a legfelső sorban levőket kivéve mind közös kerekív alá vannak szorítva, az utóbbiak közös íve már csúcsban végződik, amiből biztosan lehet következtetni a a torony korára, mely a XIII. századnál előbbre nem tehető, mivel az átmeneti korszak — valamint a többi építészeti styl is — nálunk csak félszázaddal később kezdett meghonosúlni, mint a szomszédos Németországban, hol ez már a XII. században ismeretes volt. A donjon belszerkezetét 4. ábránk tünteti elénk, mely annak hossz-átmetszetét adja. A legalsó osztályból, vagy emeletből kőlépcső vezet a másodikba , honnét a falba rejtett csigalépcsőn juthatni föl egész a padlásig s közben oldalajtókon az egyes emeletekbe. A második emelet boltozott, a harmadikat és negyediket fekirányos famenynyezet födi, mindegyik két hatalmas oszlop által két egyenlő részre van osztva, hogy e két oszlopon a legfelső (ötödik) emelet boltozata nyugodhassék. Ez csinos tagozatú csúcsíves gerinczekkel boltozott helyiség, mely disztermül szolgál, ami a nagyobb szabású váraknál, minők pl. a vajda -hunyadi, b a jmóczi és véglesi külön, nagyobb méretű lovagterem alakjában az őrtornyon kivül szokott előfordúlni. Legfölül látjuk a kiszökő fa-sikátor, hadi ormozat, padlás és a hatszögü tetőzet átmetszetét.1) A csúcsíves kor szak beli donjonok, építészeti kivitelüket tekintve, különösen a belső díszítésnél, sokkal dúsabb. változatosabb képet nyújtanak, valamint ez, a velők egy időben dívott egyházi építészetben is tapasztalható. A k á p o 1 n a és lovagterem. A középkori lovagvárak lakosztályainak legnevezetesebb részei kétségtelenül a kápolna és lovagterem voltak. Lássuk az elsőt. ’) E rajzokat és leírást dr. Henszlmann I m r o legújabb munkája után közöljük. V. ö. „Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü míí-emlékeinek rövid ismertetése“ czímü müvét. 161—169. 1.
