Századok – 1877
EDELSPACHER ANTAL: Ibn Dustah - I. 697
EDEI.SPACIIER ANTALTÓL. f>99 (arab) szöveghez csatolt orosz fordítással és szakavatott történetföldírati jegyzetekkel kísérve, kiadott. E kiadásban a szöveg fejezetekre és szakokra van osztva, melyek a következő czimeket viselik : I. fej. 1—6. §. A Kazárok — A1 Xazar. II. fej. 1—5. §. A Burtászok — Al Burdäs. III. fej. 1 —7. §. A Bolgárok — Al Bulgär. IV. fej. 1—3. §. A Magyarok — A1 Majyarijja. V. fej. 1—9. §. A Szlávok — A1 Saqlabijja. VI. fej. 1—13. §. Az Oroszok — A1 Rüsijja. Ez ideig mind a mû, mind annak szerzője ismeretlen vala, s valószínűleg a kézirat is egyedüli, a mennyiben annak idézésével nem találkozunk sem a nyugati, sem a keleti irodalmakban.1) Azonban ezzel koránt sem akarjuk azt mondani, hogy nem ismerték. A Xl-ik század második felében írt Al-Bekrl arab ethnograph, nemcsak hogy ismerte Ibn Dustakt, hanem jelzett följegyzéseiből kivonatokat is készített. Al-Bekrl művében egyes mondatok szóról szóra egyeznek Ibn Dustak szövegével. E körülményből csak két következtetést vonhatunk : vagy azt, hogy Al-Bekrl Ibn Dustaht kivonatolta, vagy pedig azt, hogy mind a ketten egy ismeretlen közös kútfőből merítettek. Ez utóbbi nincs ugyan kizárva, de az előbbi mellett a már jelzetten kivűl még egy fontos körülmény tanúskodik, a mennyiben, ha Al-Bekrl szövegét, illetve az abban mutatkozó hangjelenségeket szoros vizsgálat alá vonjuk, mihamar azon meggyőződésre jutunk, hogy Ibn Dustah volt kútfeje. Al-Bekrl arab volt, Ibn Dustah perza. Az arab ethno- és geograpkok a bolgár szót bul/är-nak írják, de e helyett Ibn Dustahbulkär-t ír. Tudva,hogy Ibn D. perza volt, nem lesz nehéz az írásban való eltérés okát megfejteni. A perzák t. i. az arab p y-t egyformán ejtik a 5 g-vel, melynek pontozata kéziratokban ki szokott hagyatni, s ígyafönnebbi bulkär alak bulgär-nak olvasandó. Itt tehát két különjegyű, de egyenlő hangú betű elcserélését, illetve fölváltását észleljük. Oly 1) A Chwolsou úr által használt hosszú, idézésre kevéssé alkalmas czím helyett czélszerü volna e följegyzoseket egyszerűen »Kelet- Kurópa Képei«-nek czímczni. 46*
