Századok – 1877
KÁROLYI ÁRPÁD: Magyar huszárok a schmalkaldi háborúban - I. 642
648 MAGVAK HUSZÁROK A öCllMALKAI.Dl UÁUORÚBAN s melyek különféle szinüre lévén befestve, a lánzsák apró lobogóival együtt kellemes látványt nyújtottak a szemlélőnek. A lándzsán kívül görbe kardot, fokost vagy buzogányt viseltek ; kurta szárú csizmáik szélesen vasalva voltak, hatalmas sarkantyúkkal ; hosszú redős ruhájuk alatt, mely bokáig ért, pánczélt csak elvétve viselt közülök egyik-másik.1) A benyomás, melyet az addig nem ismert katonaság, mely gyors lovain ott termett, a hol nem is gondolták, a még nem látott fegyverzet, az idegenszerű öltözet s a mesésnek látszó harczmód a föld népére s a szász harczosokra tett, — megdöbbentő volt ; bennök látta a városi polgár s a környékbeli paraszt Góg és Mágog irtózatos népét, isten amaz ostorait újra fölelevenedni, melyekkel papjai a szószékről régóta fenyegették, hogy bűneit hagyja el s a javulás útjára térjen; ha maga a török ez »Erz- und Erbfeind« rontott volna a határrá, nem lett volna nagyobb az ijedség, 2)a mint a mendemonda csakugyan azt is kiszámította, hogy hetven valóságos pogánylelkű született török volt huszárjaink között.3) A szász válastó a Vogtland védelmére Gräfendorf Farkast hagyta hátra, a ki a határszélen 300 lovassal czírkáltatott, míg benn a tartományban a Vogtland népe közt fölkelést rendelt el, melynek következtében rövid nap Plauennél 2000 főre rúgó fölkelő sereg gyűlt össze, nem számítva természetesen a várak s városok őrségeit s a mezei hadat, mely nehéz lovasokból s zsoldos gyalogokból is állott.1) x) A fegyverzet leírásában nem egyeznek a tuilósítók, így pl. Nyáry F. is alább közlendő' levelében csak láudzsát és pajzsot említ. Kétségkívül hiányozhatott ez vagy amaz fegyverdarab némelyik huszárnál, a teljes fegyverzet azonban a leirt volt. (Hogy tulajdonképi uniformisról szólni sem lehet, mindenki tudja). 2) Aruoldi Vita Mauricii (Mencken, Scriptores rerum Germ. Tom. II. f. 1181) » ... magna fuit in vicinis locis trepidatio, quam augebat hostium crudelitas, et Ungarorum antea in Germania non visorum apparatus. Quod enim ob armaturam suam horribilem praebeant videntibus speciem, multi eos non secus, atque si i urci ipsi adessent, exeerabantur. « J) Zeitung aus Breslau stb. (Abhandlungen des phil. — hist. Classe d. kön. säclis. Gesellschaft d. Wissenschaften VI. köt. 758. 1.) »Es soll° i auch bis in 70 geborene Turcken daruutev iuno sein.« 4) L. Voigt Gy. Moriz v. Sachsen 214. I.