Századok – 1877
WENZEL GUSZTÁV: II. Ulászló magy. és cseh. kir. házas élete 1501-1506. - I. 630
632 II. ULÁSZLÓ MAGYAR ÉS CSEII KIRÁLYNAK HÁZAS ÉLETE nak ellenében, kit t. i. két holnappal előbb az ország katholicus rendei választatóttak volt Olmützben cseh királynak. Ezen alkalommal György király — kinek egykor legidősebb leányát Katalint, az akkor 16 éves Hunyadi Mátyással, ennek 1458. magyar királylyá lett megválasztása után, hazánk kiszámithatlan hátrányára, összeházasítani sikerült — most legifjabb leánya Ludmilla számára az újonnan választott Ulászlóval való házasságát akarta biztosítani. Ez azonban oly tér volt, melyen Ulászló, anyja és nevelője, a híres lengyel történetíró Dlugos János által vezetve, ekkor már több ügyességet tanúsított, mint 11 évvel előbb Mátyás. Mert a választási alkudozások el lettek ugyan fogadva ; s Podiebrád György halála után (megb. 1471. mart. 22.) Ulászló cseh királylyá lett megválasztatása a kutnahegyi országgyűlésen is megújittatott, s Prágában augustus 22-kén a koronázás is megtörtént. György király kedvencz tervéről, az Ulászló és Ludmilla közti házasságról mindazáltal szó többé már nem volt.1) Ulászlónak ugyanis ekkor már sokkal fcllengzőbb politicai tervei voltak, hogy sem ezeknek a Podiebrád házzal való összeköttetés megfelelt volna. Csehország történetében György királynak halála után t.i. kedvezőtlen fordulat állt be, mely az ország hatalmi állását nem kevésbé veszélyeztette, mint magát Ulászló uralmát. Mátyás magyar király ugyanis Ulászlónak a cseh koronára vonatkozó minden jogát megtagadta; a miből Csehországban a legelkeseredettebb belháború támadván, ennek négy éves tartama alatt Ulászló azt kezdte tapasztalni, hogy pártja — noha Lengyelországtól is támogattatott — sikeres küzdelemre elégséges erővel nem bírt. Állásának biztosításáról gondoskodni tehát szükség lévén, ez volt indok arra, hogy egy külső hatalmas családdal való összeköttetést , s 1476. e tekintetben névszerint Hohenzollerni Achilles Albrecht, brandenburgi és frankoniai őrgrófnak leányával Borbálával házasságot keressen. J) Palacky Ferencz, Geschichte von Böhmen IV. köt. 2. rász. Prága, 1860. 595. s k. 11.
