Századok – 1877
GYÁRFÁS ISTVÁN: A fekete sereg - II. 617
620 A FEKETE SEREG. szolgált arra, hogy a török pusztító beütéseit alsó Magyarországba annál bátrabban tehesse. E várnak helyőrsége 1475-ben ötezer válogatott janicsárból állott. Mohamed és Mátyás egyaránt ismerte e hely hadászati kiváló fontosságát, melyet amannak megvédeni, ennek bevenni életkérdés volt. Mátyás seregével átkelt a Száván, s iszonyú erőfeszítéssel kezdett az ostromhoz. Fekete légióját a nappali munkában a figyelő ellenség dühe, éjji nyugalmában ágyúinak folytonos dörgése zavarta. Végre a vár bekerítve, a közlekedés elzárva s minden kirohanás életveszélyessé lett téve. Éjjel kísérlett meg egy rohamot, a félig lerombolt falakon s várárkain egyenlő hévvel s változó szerencsével folyt a harcz ; — végre a magyar sereg visszanyomatott, de azért az ostrom lankadatlanúl lett folytatva. Mátyás egy csolnakon merész bátorsággal a vár gyenge oldalát személyesen kikémlelte ; éjjel-nappal ég és föld reszketett az ágyuk szakadatlan morajától. Közelgett a választó óra. Az ostrom 30-dik napján késő őszi homályos viradatkor a király fekete légiójának négy csapatát egy bokroktól eltakart árokba rendelte, hogy egész nap ott rejtőzve, éjjel rohamot intézzenek a várra. E leshellyel átellenben Mátyás délben kiállva a vár elé, jelt adott a támadásra. A harczot a könnyű gyalogság kezdte meg, a paizsosok támogatták a rohamot ; a fekete legio nehány csapatja a király vezérlete alatt a kapukat betörte, s a kirohanó janicsárokat halálos csapásokkal fogadja. A támadás és ellentállás a kapuk előtt, a sánczokon s falakon mindég egyenlő hévvel újul meg ; a kifáradt janicsárok azon makacs elhatározással harczolnak, hogy e helyet az utolsó emberig nem hagyják, a magyarok a hősies halál vágyától lelkesülve küzdenek, — végre az iszonyú mészárlás közben esteledni kezd ; a király visszavonulót fúvat. Gyorsan elhagyják a magyarok a csatatért, visszavonúlásulc a kétségbeesést mutatja. A várbeliek a diadal édes örömével szállnak nyugalomra ; az őrök figyelme még mindég a szaladó magyarokat kíséri. Azonban az éj homályában esőzuhogás és szélvész üvöltése között előlépnek a fekete csapatok leshelyeikből, csendesen meghágják a falakat, hol senki nem várta s nem védte ; felharsan a hadi kürt, jelezni az elhatárzó perczet. Rokamlépésekben sietnek elől a könnyű gyalogok, utánuk legyőzhetlen fekete serege élén maga a király. Iszonyú
