Századok – 1877

SZALAY IMRE: Szalay Ágoston régiség-gyűjteményének ismertetése 586

598 SZALAY ÁGOSTON GYŰJTEMÉNYE,— SZAI..AY IMRÉTŐL.

czék, órák, napórákkal egybekötött iránytűk s egy Boldogkő- Yárallján talált gazdagon aranyozott körző a XYI. századból, melyen 4 különféle külföldi méret látható ; végül pedig az utolsó tárgy, melyet Szalay Ágoston kevéssel halála előtt, még ez év martius havában szerzett : egy XVII. századbeli téglázóvas.

Mint ékszer tárgyakat fölemlítjük a barbárkori kitünően szép egy pár arany és egy pár ezüst fülbevalót, melyek közül az elsők Dombovárott, az utóbbiak Visegrád környéken ásattak ki. Továbbá egy Csanakon Györ-megyében talált csinos magyar készítményű zománczos női nyakéket.

A római régiségek között látjuk Galba császárnak Duna- Pentelén kiásott igen szép domborművű márvány arczképét ; egy női alakkal díszített rúdvéget bronzból, melyet a n.-kanizsai indóház építésekor az alapzat kiásása alkalmával találtak ; s egy Csávolyon Bács-megyében talált szép figurális díszítményű római veres cseréptálat ; — még végre a hazai és a dán kőkori tárgyak is több különféle példányban vannak képviselve.

A nehány százra menő görög, római és magyar pénzek, mint már említtetett, nem lévén gyűjtése tárgyai, azok csak mint egyes leletek : pl. a Sopron vidékén 1860. évben együtt talált 58 db magyar pénz bírtak reá némi érdekkel.

Befejezésül fölemlítjük még a roccoco asztalt s karszéket és a régi pesti zászlót ; továbbá a hun- és magyar vezérek és a magyar királyok inkább csak történeti becsű összesen 52 db arczképét, melyek rézre metszve Nádasdy »mausoleumában« is láthatók, s melyek a Sándor grófok rárói kastélyából származnak. Azou reményben, hogy sikerűit kimutatnunk e gyűjtemény tisztán hazai jellegét, bezárjuk ismertetésünket néhai Szalay Ágoston kedvencz jelszavával, mely a történelmi társulat pecsétjén is jelmondatul olvasható : »Emlékezzünk régiekről.«

Szalay Imre.*)

*) A bold. Szalay Ágoston úr emlékezetének megünneplése alkalmából óhajtandónak találván nagybecsű gyűjteményének ismertetését az emlékbeszédhez csatolni, ennek elkészítésére fölkértük fiát, Sz. Imre urat, mint a ki legilletékesetb annak bemutatására, mint közvetlen tanúja atyja fáradozásainak, melyet az, e gyűjtemény létrehozása körül kifejtett.

S z e r k.