Századok – 1877

RÓMER FLÓRIS: A czéhládákkal való körmenetek 563

KÜLÖNFÉLÉK.

563

At másik stekrénÿbeli see on ÿ egeknek es ka rp itoknak

ss am a.

Egÿ vezetek Lôôra való pokrocz.

Kéth keskénÿ karpith égj modu.

Egÿ eőregh karpith azzonÿ ember képek raÿta.

Kétt eőregh veres szeônÿegh.

Keth eőregh feÿér szeônÿegh.

Tíz apro feÿér szeönyegh.

Négj apro veres szeőniegh.

Stephauus Boclikaÿ de kis Maria m. p.

(P. H.)

Eredetije az érd. Múzeumban (Mike Sándor gyűjteménye I. köt.).

Közli Szabó Károly.

A CZÉHLÁDÁKKAL VALÓ KÖRMENETEK MAGYARORSZÁGON.

Tudjuk azt, hogy a külföldről bevándorolt iparosok, sok különféle szokást ültettek át kedves hazánkba, melyek vagy ridegen megmaradtak idegen eredetiségükben, vagy a magyar középosztály ízlése szerint némileg megmagyarosíttattak. Sokáig állt fen hazánkban az egyes czéhek közt azon választó-fal, mely azokat magyar és német czéhekre szakította nemcsak olyan iparágaknál, melyek a magyar nemzet sajátságához, főleg a ruházathoz alkalmazkodtak, p. o. a Németországban is ismert it húsok (die lrher), tobakosak, cserző vargák, csizmadiák, szűr szabók, gombkötők, szűcsök, kik nagyobb részt mai napon is külföldön, p. o. Párisban magyarok, iniDt a Csillagok, Roupprechtek, Pongor- és Siplerek stb., a kik új hazájukban is, házi körükben a tiszta magyar jelleget megtartották, hanem még olyan ezéhekben is, melyek gyakorlata a nemzetiséggel semmi összeköttetésben nem volt, mint magyar kádárság és esetergályosság mesterei említtetnek, kik 1487-ben a budai Mária Magdolnának szentelt magyar plébánia templomban külön oltárral bírtak.

A czéhládaf melyben a kiváltság, a pecsétbélyeg, a ezéh poharai, őriztettek hajdan, az volt ezen iparos testületeknek, a mi a frigyszekrénye a pusztában kalandozó Izrael fiainak. A tanácskozások a czéhláda kinyitásával megkezdődtek, a kiváltságok kötetei szemlátomásra kitétet-37*