Századok – 1877

ZSILINSZKY MIHÁLY: Bonfinius Antal történetíró jellemzése 510

518

BONÉIN ItIS ANTAL TÖRTÉNETÍRÓ JELLEMZÉSE

a megyei rendszert, az országos rendek gyűléseit és határozatait nem említi. Innét van, hogy a nemzet életébe vágó, igen nevezetes convulsiókról, sok igen fontos állami szerződésről és törvényről hallgat. 0 nem tud példáid semmit II. András korában a galicziai trónviszályról, sem a magyar főnemesség hatalmaskodásáról, sem az államjogunk történelmében oly nagy fontosságú aranybulláról ! Nem emlékezik III. Béla királynak konstantinápolyi lakásáról, sem általában a magyar nemzetnek a görög császárokkal való viszonyáról, holott más kisebb fontosságú külföldi ügyeket kelletinél bővebben tárgyal. Pray György még azt is jogosan veti szemére, hogy a saját kora eseményeinek feljegyzésében sem eléggé pontos.

A chronologia szintén gyenge oldalát képezi Bonfiniusnak ; az évszámokat használja úgy, a mint azokat a különböző forrásokban találta, minden critica nélkül. Ezen állításom igazolására álljanak itt a következő példák : Attiláról a magyar krónikák nyomán mondja, hogy 401-ben lett királylyá, 454-ben foglalja el Aquileját s mégis 445-ben bal meg, életének 124-ik évében ; holott tudjuk, bogy 453-ban halt meg, 57 éves korában. A magyarokat 744-ben indítja ki Scytbiából, s összetévesztvén őket az avarokkal, Nagy-Károly frank királylyal való harczaikról is beszél.

Elismerjük, hogy ezen kor chronologiája még most sem egészen biztos, s ennélfogva nem fogunk méltánytalan ítéletet mondani Bonfinius azon eljárása fölött, melyet a magyar vezérek kora előtti és utáni események elbeszélésénél követett ; egyszerűen figyelmetlenségnek tulajdonítjuk, hogy példáúl szerinte III. Béla 1199-ben (1196 helyett); Imre király 1200-ban (1204 helyett) ;

III. László 1201-ben (1205 helyett); Kún - László pedig 1299- ben (1290 helyett) balt meg; s hogy beéri sokszor csak ily álta-Eperjes, Botblanus = Lábatlan, Unsoer és Bechen (?) vize stb., mely hibákért Révay Péter erősen megróvta.

*) így pb az 1470-ki követséget a pápánál nem említi ; az 1477-ki békeszerződés pontjait hibásan közli. Y. ö. a békeokmány teljes szövegét Teleki, Hunyadiak kora XII. 39. 1. Lásd Pray, Annales Regum IV. prof. s u. o. a 27 1. lapon ez áll Bonfiniusról : »Scriptor eloquentissimus, qui si paulum prius in regnum venisset, longe uberiorem a praecipue Coroniarum rerum seriem haberemus.«