Századok – 1877
Állandó rovatok - Történelmi Társulat - 458
TÁUCZA. 459 TÖRTÉNELMI TÁRSULAT. Elnök: Ipolyi Arnold püspök. Első tárgy volt Wenzel Gusztáv fölolvasása a »Bosuya okiratokról« , mely diónk eszmecserét keltett s kívánatosnak mondatott ki egy Bosnya okirattár megindítása. Második fölolvasó volt F raknál Vilmos, ki a Müncheuben levő Brandenburgi levéltár Magyarországra vonatkozó részét ismertette. Ez okiratokra már mintegy 100 évvel ez előtt fölhívatott a tudomány figyelme, a mikor ugyanis 1166 db Magyarországra vonatkozó irat Becsbe került, honnét II. József 1786. decz. 21-én Magyarországba szállíttatta, s azóta azok a budai kamarai levéltárban őriztetnek. Eddig általán az volt a hiedelem, hogy a Brandenburgi levéltár ez oklevelekkel teljesen vissza került Magyarországba, ez azonban téves hiedelem volt. A levéltár egy része ugyanis Ansbachból Nürnbcrgbe vitetett át, s ez a múlt században Münchenbe került. Fauler Gyula Münchenben jártakor a múlt években megtudta, hogy az ottani levéltárban nagymennyiségű oly oklevél találtatik, melyek Magyarországot közelebbről érdeklik. Frakuói erről értesülvén, elhatározta, e levéltárat személyesen tanúlmáuyozni, és e tanulmányozása közben meggyőződött, hogy a levéltárban 548 lajstromozott s mintegy 3000 lajstromozatlan okirat, levél, számadás őriztetik, melyeknek csak kisebb része való Korvin János levéltárából. Ezek közt van 5 Árpád-kori okirat, (3 eddig kiadatlan), a többiek Hunyadi János atyjának részére Zsigmond király által kiadott oklevelek, Hunyadi János birtokviszonyaira vonatkozó okiratok, továbbá több magán és országos ügyre vonatkozó levél, okirat a XV. századból ; ezek közt van az országtauácsnak egy rendelete 1445-ből, melyben Hunyadi János kérelmére a jajezai bán fiát összes jószágaitól megfosztották, mivel a török elleni háborúban egy hadcsapat kiállítására a költséget fölvette,, a csapatot azonban nem állította ki. Érdekesek továbbá a Mátyás király hagyatékára vonatkozó okiratok, továbbá egy per iratai, mely Korvin Jáno3 és néhány firencei kereskedő közt folyt. Ez utóbbiak ugyanis 26,900 frt értékű selyem, bársony és posztó szövetet szállítottak a királynak Bécsbe, ki közbejött halála miatt a posztó árát nem fizette ki nekik. A kereskedők először Beatrix királynén, majd Korvin Jánoson követelték pénzüket, vagy az általuk szállított árút. E több évig tartott perből az összes vádiratok, tanúvallomások, ítéletek megvannak. Van azonkívül az 1497-iki országgyűlésről egy napló mely német nyelven szerkesztetett, nem tudni ki által és mi czélból. A napló igen részletesen följogyzé az országgyűlésen történteket, s Frakuói azt hiszi, hogy ez a legrégibb ilynemű országgyűlési följegyzés. Korvin János özvegye Frangepán Beatrix és özv. Szapolyay Istvánod tudvalevőleg összeakarták házasítani gyermekeiket, hogy így
