Századok – 1877
RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - II. 407
RÖMER FLÓRI8 FERENCZTÖL. 413 A kissebik Hat lakató Tőnek . • . f. 3 d. — Két szoljával való öt laka to Tőt az órgebet » 2 » 00 A kisebik folo . , » 2 » — A szimallyo Töt4) . » L » 20 Ackiben ezüst szem nincs • » 1 » — 6-szögő öregli virágos tőt» l » 75 Ötszogő virágos tőt • » 1 » 40 A negyszögő viragos Tőt ackinek köves roszaja vagion • » — » 00 Ackinek nincsen kövc3 roszája negszógótóuck » » 60 Az háromszögű tőnek . » » 45 1 granato Tőnek» » 18 Az öregh Rakott kapoeznak . • . » 2 » — Acki oregh rákot kapocz ackinek ketós Rosza vagion . . . » •2 » 40 A legkiseb rákot kapezjot • » 1 » 20 A 12 Granato kapoeznak ackinek az all-jában is kövek vadnak . « » l » 00 A kinek az alljaban kó njnezen . » l » 25 A négy karikaju kapoeznak * » 1 » 20 A három karikajunak • 1 1> — A czimerköves (/ii/ronek az ortia pikkeles kapeziot • • » — » 15 Ezek után következik a 4 ttot tevő birság azok számára, kik a vásáron két székre kirakodnak stb. A rimaszombati régiebb, igen rongyollott, jegyzőkönyv elején 13 levelen 16(17?) — 1670-ig a czéh különféle statútumai foglaltatnak. Következik a XVIII. század közepéből való czéh-mester eskü ; választások, büntetések stb. Utóbb, rendetlenül, inasok szegödtetései, és pedig a könyv legvégén 1611-től kezdve, sok közbe eső üres lappal, 1785-ig. Közbe esnek szintén azon időközből a remek miatt a ezeknek fel követései, vagyis a mesterségre való felavattatásért való folyamodások. Mindezen ténykedéseknél a ezéh-nrestereket, dékánokat nevezik meg; innét látjuk, hogy 1611-töl kezdve 1632-ig a ezéhmesterek mind Eötvös melléknévvel bírnak ; ettől az évtől pedig e század középéig és azontúl az ötvös név más, de mindég ma*) Ssimolcza (szamócza), eperes illatú fii, eperalakú (ü ?
