Századok – 1877

RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - II. 407

410

A HAZAI ÖTVÖS-CZÉUNEK SZABÁLYAI.

4 pénzt tesznek a ládába a czéhinestereken kívül. A rósz munka összetörctik.

V. Az árúit vasat (ez a lakatosoknak, kovácsoknak szól), a czéhínestcrnck jelentsék be, és maguk közt osszák cl ; a sokadalom estén a kontárok (?) ki nem rakhatnak czélibeli tárgyakat, hanem csak a sokadalom napján, de csak ssérül, nem a czéhboli mesterek között.

VI. Más mester cselédjét elcsábító 1 forinttal büntettetik.

VII. Minden mester csak 2 legényt és 2 inast tarthasson.

VIII. Legény maga rovására munkát ne vállalhasson, sem sürgős munka idejében el ne mehessen mesterétől.

IX. Gyilkos, lator vagy gyalázatos tettet követő a czéhből kegyelem nélkül kivettetik.

X. A rendes gyűléseket elmulasztó mester, 1—2 font viaszban, 3- szor kivetéssel büntettetik.

XI. A gyűlésben ejtett gyalázatos s tiszteién szóért a mester 4 font viaszt fizet.

XII. A ki a bíró és tanácsrendeletei kihirdetésére való gyűlésre meg nem jelenik, 1 forinttal bűnhődik.

XIII. A mesterek és nejeik temetésére minden mester, neje és legényei megjelenni tartozik, és akkor 10 pénzt teszen a ládába. A legények temetése tisztességes legyen ; a mester fia vagy leánya temetésekor 5 pénz megy a ládába.

XIV. Gonosz vagy tudatlan legényt fogadó 10 font viaszt fizet és a ezéhet alázatossággal megkövesse.

XV. Ki a másiktól a vevőket elcsalja, a ezéh ítélete szerint bűnhődjék.

XVI. A mesterek 4 forintig való adósságot megítélhetnek.

XVII. A városba jövő idegen legényekről szól.

XVIII. Az özvegy asszonyokról gondoskodik.

XIX. Az engedetlen mestereket és legényeket illeti.

XX. A garázda legény után levelek Írassanak, hogy sehol munkát ne kapjon.

XXI. Az elszegényedett mester a legénynek tartozáséit maga munkájával kielégítheti.

XXII. A legényt elcsaló mester a czéhből kirekesztetik.