Századok – 1877

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896

100

Nevezetesek a következők :

1) A zólyom-megyei birtokokra vonatkozó okmányok ; ezek közül az 1256 és 1400 közti időszakra vonatkozókat átvette 1853-ban a selmeczi bányaigazgatóság; az itt meglévők kezdődnek a NY. század elejévél és leginkább némely nyitra-megyei birtokra és a nebojszai Bessenyey, a galanthai Balogh, az ilméri máskép romániaival Kövér családokra vonatkoznak.

2) Zsigmond idejére vonatkozók egy egész csomag.

3) Nógrád-vármegyére vonatkozók a XY. századtól kezdve.

4) Veszprém vármegyére, Falsz, Esztergál, Felső-Eörs falvakba és az Ányos családra vonatkozók a XVI. és XVII. századból.

5) Tolna megyére, főleg a simontornyai uradalomra és a hédervári Viczay családra vonatkozók a XVII. és XVIII. századból egy egész csomag.

6) Egy nagyon éi’dekes okirat II. Ulászló korából; 1511- ben a király Paksi Mihály, Szörényi bán feleségének, Annának és Lévay Zsigmond feleségének Katalinnak — 60-nál több, névszerint fölemlített, leginkább Krassó- és Temes-megyei falu birtokába való beiktatását parancsolja. Hasonló nevezeteségű egy Ferdinand király által a Nagy Lucsei Dóczy család számára kiadott adománylevél 1563-ból, melyben sok Nyitva-, Arad-és Temes-racgyei helység van fölsorolva. Mindkettőt lemásolták Szabó Károly és Pesty Frigyes.

7) Magyar nyelven szerkesztett végrendeletek a XVI. századból.

Meg kell azonban említenem, hogy gróf Esterházy Dániel e levéltárát, örök letéteménykép a nemzeti muzeum levéltárában helyezte el, hová az íratok már által is adattak.

V.

Végre a pozsonyi központi levéltári bizottság működéséről — a bizottság szorgalmas előadója Ortvay Tivadar jelentése alapján, a következő eredményeket van szerencsém elősorolni.

A pozsonyi központi levéltári bizottság jelentése a pozsonyi városi és a pozsonyi káptalani levéltárakra s illetőleg az e levéltárakban folytatott mj^Ä^^^ra terjeszkedik ki.