Századok – 1877

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896

90

rendcztetett, melyen a város értelmisége, honvéd főtisztek stb. voltak jelen. Egész ottlétök alatt Sármir József polgármester, a főjegyző, a kapitány, a főmérnök és Tormássy Károly levéltárnok urak folyton a bizottság körében voltak s mintha munkatársak lettek volna, minden fáradozásaikban híven osztakoztak.

A városi levéltár két helyen u. m. a városházán és a székesegyház egyik tűzmentes tornyában őriztetik. Legrégibb oklevél 1 238-ból való, melyben IV. Béla király függő arany pecsét alatt (mely azonban hiányzik) Nagy-Szombat városát a sz. k. városok sorába emeli. J)

Van ezen kívül 4 Árpádkori, számos Anjou-, Zsigmond-, Hunyadi és Jagellókon okirat, melyeknek számát a mohácsi vészig bátran telietjük 5—600-ra. A levéltár főbecsét azonban aXV-ik, XVI. és XVII. századi 10,000-re tehető missilis levelei teszik, melyek történeti fontosságukon kívül hazánk e korszakának mívelődés, ipar és kereskedelmi viszonyaihoz számos adatot szolgáltatnak s egyszersmind bizonyítják, hogy eme már az Árpádházi királyoktól kedvelt város a XVI. században érte el virágzásának tetőpontját. Hazánknak ez időben a külföldre is kiható nevezetes emporiuma volt, miről nem csak az ország minden vármegyéjétől és városától — még Temesvárt, Gyulát, Kolozsvárt sem véve ki, — hanem még Nürnberg, Wittenberg, Teschen, Lindau-, Olmücz-, Brünn-, Prága és Bées városától fenn maradt nagyszámú levelek tanúskodnak. És tanúlmányozásra méltó körülmény! hogy ezen jelenleg — hazafi szellemű ugyan, de — nagyon kevéssé magyar ajkú város már 1560-ban Kalmár Imre főbírósága alatt magyarúl törvénykezett, magyar nyelvű végzéseket hozott, mint hatóság az ország főhivatalaival, a társvárosokkal és vármegyékkel magyarúl levelezett, szóval minden ízében magyar volt, a mint az amaz időkből fennmaradt törvényszéki és tanúvallomási jegyzőkönyvek, inventariumok és fogalmazványok (minuták) eléggé bizonyítják.

*) Nagy-Szombat városát Constantia III Béla leánya és Primislaw cseh király neje tette városá s v°tte körül kőfallal 1230 táján, s úgy látszik, hogy ki is akarta vonni a magyar korona területéről, mert IV. Béla pénzzel vásárolta vissza s úgy adta a fennt jelzett szabadalomlevelet. D. F.