Századok – 1876

Állandó rovatok - Vegyes Közlések - 93

94 TÁRCZA. ájáii, Kisfaludy Miklós „Somorja város történetén" dolgoznak , sőt ez utóbbi munkájában már nagyon előhaladt. —Révész Imre. »Xehány szó Méliusz Péter sírjához s szíves kérelem történetíróinkhoz« czím alatt egy kis röpiratot adott ki, mely tulajdonkép a Figyelmczőben megjelent ezikkének kiiiön lenyomata. Mint tudva van Debreczenben, 1872-ben Méliusz I'éter halálának harmadik százados fordulata alkalmából elhatározták, hogy hamvai fölé, önkénytes adományokból, síremléket állítanak. Révész a Méliusz sírjára vonatkozó kérdést tüzetes tárgyalás alá veszi, s arra az eredmény e jut, hogy a sírban , melyet az övének tulajdonítnak, vele együtt több reformátor is nyugszik, s azt az indítványt teszi, hogy az emelendő emlék a többi reformátorokat is említse meg. E füzet ezélja nem egyéb, mint fölkelteni az eszme iránt a közérdekeltséget s néhány homályos kérdést tisztázni. —- A nápolyi „Pontaniana Académiaban" Ováky Lipót hazánkfia m. é. dec. 2tí. olvasta föl a hazai és olasz összeköttetéseket tárgyazó értekezésének első részét, mely nagyobbára a nápolyi nagy levéltárban Akadémiánk meghagyásából eszközlött búvárlatainak eredménye. E rész az Anjouk történetét tárgyalja, a m isik Kis-Károly, s Mátyás magyar, illetőleg olasz viszonyainak jellemzésére leend szentelve. Ugyanez ülésben fájdalommal vette tudomásul a nápolyi Akadémia Toldg Ferencz kültagjának halálát. — A »Figyelmező« ez évi XI. és XI[-dik kettős füzete máimegjelent, »Egyház történelmi Tárczá«-ja négy közlést tartalmaz a XYU. és XIX-ik századból. A füzet végén a szerkesztő „Tájékozás" czím alatt fölhívást intéz olvasóihoz. Egy pontja már valóban rég érzett szükségen fog segítni : ígéri, hogy a Tárcza ezentúl a prot. egyháztörténelemre több tért és időt fog szentelni. „Rendkívül sok és igen érdekes történelmi forrásaink és adataink — mond szerkesztő ebben — mindez ideig ismeretlenek vagy nagyon nehezen hozzáférhetők ; múltunknak némely korszakai fölött folyvást pötét homály borong. Nagy terjedelmű s kitűnő szellemi és anyagi pártfogásnak örvendő irodalmi vállalat kellene ahoz, hogy a téren a fönforgó szükségen segíthessen. Addig is, míg ezen boldog idő eljőne e folyóirat híven igyekszik megtenni a tőle telhetőt." A Figyelmező szerkesztője Révész Imre a prot. egyháztörténetnek legalaposabb és képzettebb írója és isinerője, a prot. egyháztörténelmet eddig se hanyagolta el, de ez elhatározását örömmel registráljuk, mint a mely