Századok – 1876

Állandó rovatok - Magyar történelmi társulat - 857

— 34 -ánnyíra össze voltak forrva, liogy ezek a rájok nehezedett rendőri, hadászi kötelezettségeket, saját létkérdésökből kifolyóknak tekinték s az éjjeli őrjáratokat, az utczai háborgások lecsendesítését, egyes bástyák védelmi eszközeinek állandó ellátását, szóval a rendőri és hadászati teendők egy részét magokra vették,1) mert azon körülmény, hogy a folyton dúló török harczok közt saját fenmaradásuktól kelle gondoskodnia, kényszerité őket résztvenni a közéletben: kényszerítő őket bizonyos fokú politicai szereplésre. Mint a mesteremberek, a kalmárok is saját érdekeik védelmére szövetséget alkottak, melynek azonban egyetlen czélja . volt fentartani a kereskedelmi egyedárút. Épen ezért nem bírtak tulajdonképeni czéhszervezettel s elöljárójuk is nem mester vagy dékán, hanem bíró nevet viselt. A rima-szombati kereskedelmi egylet a XVII-ik század 3-ik tizedének elején két kiváltság-levelet nyert, mely az eltérést közte s a czéh szervezet közt nyilván kitünteti. Az egyik Forgács Ádám privilégiuma, a rima-szombati kalmároknak »ezt a szabadságot adja« hogy a hétköznapi, szombatnapi ós lieti vásárokban csak helybeli kalmároknak szabad kereskedni, idegennek csak azon esetben, ha »a város közé adja magát« azaz : polgárrá lesz. Ellenkező esetben a kalmárok bírája • tegyen jelentést a város bírájának s ez az idegen árusokat büntesse meg. Az országos sokadalmak alkalmával azonban idegen kalmárok is árúihatnak-). A másik kiváltság-levél, melyet Prépostváry Zsigmondné Szécsy Katalin állított ki hasonló tartalommal, azonban a városi bíróhoz intézett nyiltparancs alakjában3) ugyanezen kiváltságot erősiti meg. De épen oly kevéssé mint a mesteremberek, a kalmárok sem bírtak korlátlan kereskedési joggal, azaz: portékáik árának maximumát nem ők szabták meg : a kereskedői monopoliumból származó túlkapások el') A szász városokban s más királyi városokban is a czéhek külön bástyával bírtak, melynek védelméről ők gondoskodtak. Így volt ez Németországon is: L. Gierke: Das deutsche Genossenschaftsrecht 3 88 s köv. 11. 2) Az illető okmány kelt Gáes, 1631. oet. 9. 3) Az erre vonatkozó okmány kelt Béltek, 1633. febr. 22.