Századok – 1876

SALAMON FERENCZ: A magyar hadi történethez a vezérek korában - I. 1

SALAMON FJDRENCZTÖL. 3 mint a dolgok ismerete hiányában. Ha akartak volna, sem birtak volna igazak lenni ; de általános jellemvonásuk, liogy nem is akartak mindig és mindenben. Azt a pliysiologiai lehetetlenséget, hogy a magyar vért iszik, még pedig embervért, a Reginó-k szenvedélyből írták, a bornirt Anonymus butaságból írja utána. Leo császárban a szenvedély tendentiáit nem találjuk. Csaknem hallatlan kivétel egy középkori íróban. De a népek, emberek ismeretében is magasabban áll, mint ama krónikások szoktak, mert műve egészen az akkori élet gyakorlati használatára van írva, s nem az egykorúak mulattatására, vagy az utókor tendentiosus félrevezetésére mint pl. egy Luitprandnak csaknem egykorú följegyzései Azért sajnos, hogy a bonni gyűjteményben nem tulajdonítottak egy criticaibb kiadással oly becset neki, minőt megérdemelt. Még mindig az 1745-iki florenczi hiányos kiadással kell beérnünk. Mint saját magam meggyőződtem, a bécsi cs. könyvtár codexei magok is nyújtanának nemcsak correctebb variansokat, egy új kiadásra, hanem a nagyon kúszált Lami-féle kiadásnak jobb rendbe hozatalára is. Ezenkívül Münchenben és másutt kétségkívül találhatók e czélra használandó codexek, melyeket a korábbi kiadók nem használtak. Hazánkfiai közül, az Akadémia buzdítására és segítségével, egy új kiadás rendezésére vállalkozó, becses munkát végezne nemcsak a magyar, hanem az európai tudományosságra nézve is, mely utóbbi semmi részben nem látszott eddig érdeme szerint méltatni ama »Taktika« czímü műveket. 1

) A művek keletkezésének módjára nézve is homályban hagynak az eddigi vizsgálatok. Ezen lényeges pontra nézve az irodalmi critica, s nem közvetlen, egyenes adatok a következő megjegyzésekre vezettek. Lamius ugyanazon 6-dik kötetében Mevrsius művei kiadásának, melyben Leo Taktikája foglaltatik, kiadtaKonstantinPorphy'} Már mintegy 100 evvel ezelőtt, Gibbon kifejezte azt az óhajtást: Minden »Scriptores Tactici« jó kiadása jeles tudósokhoz méltó munka volna. (III. k. 287. 1. Murray 1869-diki 3 kötetes kiadásában.) Gibbon is, mint mindenki, a ki az ismert kiadásokat forgatja, fájlalhatja azok hibáit, hiányait, sőt a rendetlenséget, melylyel össze vannak állítva. 1*