Századok – 1876

PAULER GYULA: Hajnik Imre Jogtörténetének ismertetése 67

KÖNYVISMERTETÉS. 69 lyek anyugoti egyházhoz tartoztak: tehát a romanizált germánokat, németeket, skandinávokat, keltákat, a szlávok közül a lengyele­ket, cseheket, horvátokat, a keleti tengermellék finn eredetű népeit és a magyarokat, de nem a szerbeket,oroszokat, az ugor eredetű bol­gárokat, a latinnal rokon oláhokat, nem Byzanczot , mely az általános változás közt, bár elaggott, elsatnyult alakban a közép­kor végéig fönntartá a régi görög-római világot, sőt vallása által távol tudta tartani az európai kelet nagy részétől a legújabb idő­kig az új, az európai szellemet. Ez európai társadalomnak szellemi központja Gallia, vagy még szabatosabban szólva, a Loire és Maas folyók köze, a későbbi Langue d'oil földje, mely a mai Francziaországnak valódi magvát képezi. Bár mit mond is a német gőg, Francziaország a központ, a honnan majdnem minden társadalmi eszme kiiudúl, hogy kör­útját — mint Lafayette a három színű zászlórúl mondá — a világ,— vagy legalább mondhatjuk mi — az európai társadalom­ban megtegye. S ez így volt régesrégen a középkor kezdete óta, midőn Chlodwig az egyház »első szülött fiává lett«, és Párist székhelyévé választotta. A frank birodalom volt az első rendes, napjainkig fönnmaradt európai állam, mely Nagy-Károly alatt tetőzvén még századokig ideálul szolgált Európa népeinek. A hűbé­riség — a középkori társadalom e főalapja — franczia földön fejlő­dött ki;az európai emberiség nagy epopoeájában, a keresztes hadak­ban, ismét a francziák jártak elől a többi nemzeteknek. A világ ha­talom első győzelmes csapásait az egyházi hatalomra Francziaor­szágban mérte Szép-Fülöp alatt, és Francziaország lett bölcsőjévé a modern államnak,mint volt bölcsője a középkorinakSzóval Fran­cziaország mindig elöl járt a fejlődésben, mint fiai büszkén, de joggal hirdetik, s nem csoda, hogy a távol kelet az összes euró­pai nyugotot a »Frankistan« névvel jelöli. Még Anglia, mely anv­nyira függetlennek látszik lenni, sem képez kivételt és Frankhon­ból kapta és kapja társadalmi eszméit, a normann bároktól kezdve Stuart Mill és Spencer Herbertig, bár lassabban követi a vezért, mint a kontinens, mi talán elszigetelt fekvésének következménye, ügy hogy Stuart Mill nem ok nélkül nevezi népét a legelmara­dottabb európai népnek.

Next

/
Thumbnails
Contents