Századok – 1876

SALAMON FERENCZ: A magyar hadi történethez a vezérek korában - II. 686

692 A MAGVAK IIADITÖRTÉNETHEZ A VEZÉREK KORÁBAN pocigyászt pedig'egy- vagy kétezer lépésre a hadrend mögött attól vagy jobbra A agy balra,1

)elegendő őrizet alatt.« Mire valók lehettek a hadirend hátterében azok a vezeték lovak ? Véleményem az, hogy ezek is teherhordók voltak , s így tulaj donkép kétféle podgyásza volt a seregnek. Az első, mely hátúi ugyan, de közelebb a sereghez, a minden pillanatban használható tárgyak számára való volt, s a másik, melyet messze hagytak, mintegy a tartalék-podgyász. Csakugyan a görög sereg számára ilyenszerű rendtartást ajánl Leo császár. Azt javasolja, minden tagnak (mintegy 10 ember) legyen egy szekere, melyen a számára szükségeseket, s többek közt a kézi malmot is viszik. Ezenkívül legyen minden ily tized számára, vagy legalább minden két tized számára egy teherhordó ló (sagmarion), mely hasonlókép fegyverből és élelemből szállítson annyit, hogy ha a sereg messzebb távoznék is a podgyász szekerektől, a katona ne lásson mindjárt szükséget.2) *) Bevett fordítás szerint: »Podgyászukat a hadrend mögött attól jobbra vagy balra mintegy 2000 lépés távolban tartják, hagyván a mellett is egy kis örséget.« Leo szövege szerint ez jó értelmezés volna, csakhogy nem szószerinti fordítás. Mert Leo szövege szerint így kezdődnék az : »Podgyászukat a hadrend háta mögött közel (jtXr\oíov) tartják... .« stb. De akkor minő ellenmondás az, hogy egyszer az van mondva közel, s hátrább mégis az, hogy vagy 2000 lépésre ! Nyilván hibás hát Leo szövege, hibás abban , hogy csak a podgyászról (tuldon) szól, s nem az »adestrátálc«-ról is, azaz: a hátas vezetéklovakról. — En itt Maurikios és Konstantin Porph. szövegét vettem, melyek teljesen egyeznek , csak az interpunctióban különböznek. K.-é értelmesebb lévén, ahhoz tartottam magam. (V. ö. Mevrsius VI. k. 797. 1. 56. §., és ugyanazon kötet 1417. 1. Végre Maurikios 264. 1.)— Az adestrata szó Leo ezen helyén kimaradt, de szól ő — ha nem is a magyar seregben levő — adestrátákról. Ugyanezen szó mint »distrata« vagy jobban mint »destrata« is fordul elö. Ducange értelmezése szerint (Glossarium ad Scriptores mediae et infimae Graecitatis, »adestrata« szó alatt); hol »dextra«-ból származtatják, miután jobb kézen vezetik a lovat. — Kétségkívül egy eredetű a franczia és olasz »destrier«-rel, mely díszlovat, harczi mént, de vezeték-lovat is tesz (Handpferd). Különbözik Leo szövege abban is a más kettőtől, hogy Leo »kevés« (oligén), a más két szöveg elegendő (metrian) fedezetet ád a podgyásznak. 2) Leo. 587. 1. — Konst. munkája első pár lapján javasol hasonlót.