Századok – 1876

Állandó rovatok - Történelmi Könyvtár - 672

ÜOTKA TIVADARTÓL. <»83 lint ne merészelje püspökjüktől Meskótól megvenni Kis-Kereskényt, a püspökség jószágát. 1) Ezen időtől fogva Zobonya és utódi a »de genere Ludan« czímmel végkép fölhagytak, mert a genusokra vonatkozás ez idő tájban az egész országban általánosan szünőben volt ; ellenben pedig annál szilárdabban ragaszkodtak a Zobonya vezeték névhez oly annyira, hogy azt négy-öt század lefolytán állandó használatukból ki nem bocsátották. Az első Zobonyáktól virágzó ivadékok jönnek le : vagyonúkban tetemesen gyarapodva, tekintélyes hivatalokra, különösen többen közölök főispánságig emelkedve és számban is sokasodva, az új nevű családágnak jó alapot készítenek. De a századokról századokra vénülő családág ereiben aztán lombán kering a vér, elsatnyúlnak, elszegényednek, végleg vagy magbanszakadnak, vagy elvesznek a világban ismeretlenül. Ez volt a Zobonyak sorsa is. Hogy Zobonya, ki első hozta be a családba ezen nemzetségi nevet, előkelő ember volt, nem annyira onnét következtetjük, mivel őtet a nyitrai püspök Kis-Kereskény vételével megkínálta, a káptalan pedig ComesZubunyának nevezi, hanem leginkább azért tartom előkelőnek, mert utódjai nevét vezetékül fogadva megörökítcndőnek tartották. Két fiából, László és Jánosból két főispán lett. László MCCCLII-ben a bars-megyei Saskő várnak (a német bányász tisztek Szászkőnek — Saksenstein — nevezték helytelenül) castellanusa, MCCCLX-ban a király udvarnál kapott alkalmazást, MCCCLXV-től pedig Pozsony-vármegyének bárom évig főispánságát viselte. 2

) Ezen méltóság kitűnő jellegét eleget bizonyítja az, hogy e főispánságban Lászlónak más nagyobb László, a nádorrá lett opuli lengyel herczeg neveztetett utódjává.3

) Zobonyának második fia János, Kont nádorságában Rábaköznek, akkori várispánságnak — comitatus castri — főispánja és Kapuvárnak castellanusa volt,4

) 1) Epise. Nitri. Memoria p. '250. Fejér C. D. T. VIII. volt. III. 309. 2) Bel Mátyás Notitia Hung. Nov. T. IV. 581. Fejér C. D. T. IX. vol. HI. G83., 488, 558, 560, 575. vol. IV. p. 39, 57. 3) Fejér C. D. T. IX. vol. III. 488, 543. vol. IV. 48. és Barsmegyének Moiiograpliiája. *) Codex Patrius III. k. 174.