Századok – 1876

Állandó rovatok - Történelmi Könyvtár - 672

CSALÁDTANI BONYODALMAK ÉS ADALÉKOK. II. LÜDAN N E M Z E T S É G. A Ludan nemzetség, — genus, de genere — melyről ez­úttal értekezni akarok, valóságos Unicum a magyar családtan­ban ; mint ilyent, de meg azért is kívánom megismertetni, mert a magyar államiság első századaiba nyúl föl története, és a régi nemzetségi életnek eddig oly ismeretlen mozzanatait tárja föl, melyek nem egy eddigi téves elfogultságot enyésztetnek el ; de a mi benne legértékesebb, a liazai történelmet szándékosan elferdítő pánszláv írók ellen is hatalmas érvelést szolgáltatnak kezünkbe. Váljon a belföldi eredeti száznyolcz nemek közül való-e, vagy külföldről költözött hazánkba, a kútfők ellenkezésénél fogva nehéz meghatározni. Kézai Simon XIII. századi króni­kásunk. kinek több érdekes följegyzést köszönünk a beköl­tözött idegen nemzetségekről, a Ludan nemzetséget röviden em­lítve, Csehországból költözteti hazánkba, de sem a letelepedés idejét, sem helyét, sem a beköltöző törzsek neveit vagy számát nem hozta föl. Ennek mintegy ellenében IV. Béla király atyjá­nak Il-ik Andrásnak okmányára is hivatkozva, ezen nemzetség ősi örökségi! itteni birtokát Péter királysága előtti időkre vezet vén föl, a beköltözésről pedig hallgatván, arra látszik mutatni. liogy a Ludan faj a belföldiek sorából való. De ez csak látszó­lagos negativ érvelés, mely ki nem zárja azt, hogy már Szent-István ós Grejza fejedelem korában is jővén be idegen nem­zetségi törzsek hazánkba,1) azok örökségi birtokokra szert tehet ') Kézai Krónikája után Horváth M. Magyarország Történelme. 1871-ki kiadás I. k. 156. Századok. 44

Next

/
Thumbnails
Contents