Századok – 1876
SALAMON FERENCZ: B. Kemény Zsigmond emlékezete 56
62 B. KEMÉNY ZSIGMOND EMLÉKEZETE. A történetírásra szükséges tehetségek közül nem hiányzott Keményben az emlékező tehetség sem. A mily feledékeny, vagy inkább szórakozott volt az élet apróbb ügyeiben, oly jól emlékezett élettapasztalásai és olvasmányai tanulságos részleteire. Megvolt benne fiatalabb éveiben az adatok gyűjtésében való buzgalom is. Messze földről ûtazott a negyvenes években egy régi várba, melynek kapuját pár sorban volt leírandó történelmi regényébe. A mily kevéssé lényeges ez egy regényben, annyira bizonyítja egy passionatus történetbúvár aprólékosságig menő érdeklődését és scrupolositását. De megvolt benne azon magasb rendű tehetség is, hogy a történelemből nagy politikai tanúiságokat vonjon. Tudott biztos következtetést vonni a jelenből a múltra s a múltról a jelenre. Politikai irataiban mindig megvan a históriai háttér, s egész gondolkodását a politikában a históriai fejlődés szemmeltartása irányozta, — minélfogva nem volt nála kevésbé forradalmi ember az egész országban. Lakása falait — némely becses ajándékon kívül — egyetlen egy maga választotta kép díszítette — ez fejedelmi ősének, Kemény Jánosnak, olajfestésű arczképe volt. Kemény János pedig a maga korában az Ausztriával való kiegyezés embere; — jeles utóda falán annál mélyebb jelentése volt, mivel a minta ama politika martyrja lön. Végre legkitűnőbb volt Kemény, mint történetismerő a legnehezebb szakban, a múlt korok szellemének fölfogásában. Neki azon régiségbúvári külsőségek is, minő öltözet, bútorzat, s melyekben Walter Scott az úntatásig menő részleteket halmoz föl, csak annyiban bírtak értékkel, a mennyiben a múlt embereinek szenvedélyeit és gondolkodását ábrázolják. — Kemény a benső, a lélek titkaiba igyekszik hatni. Regényeiben nemcsak ódon zománczúl van meg a históriai színezet, hogy aztán modern gondolkodást és érzületet bújtasson bele, egész poétái szabadsággal, — hanem főtörekvése a múlt embereinek szellemébe hatni. És nem a felületesebb érzelmeket szerepelteti, hanem a műízlés s a lelkiismeret mélyeit és a vallásos érzelmek magasb regióit szereti fölkeresni. És
