Századok – 1876

ACSÁDY IGNÁCZ: Arneth „Maria Theresia’s letzte Regierungsjahre” cz. művének ism. 648

TÖRTÉKET! IRODALOM. 653 ellen azonban Kollár hevesen kikelt, mert azt mondá, hogy e hatóságnál egyetlen egy ember sincs, a ki köz- vagy egyházjogi kérdéseket valaha tudományosan tanulmányozott. König elállott szándékától, a királynétól engedelmet eszközölt ki a könyv kinyomatására s erről Kollárt azzal értesítette, hogy nagyon szeretné, lia a mű még a magyar országgyűlés megnyitása előtt jelennék meg. Ez csakugyan megtörtént ; a munka 1764 elején közzé volt téve, az országgyűlés pedig június második felében kezdette meg működését. A hazai történet minden művéből eléggé ismeretes, mennyire fölkavarta e könyv a szenvedélyeket. Mind a két tábla síkra szállt ellene s olyan förgeteg támadt, hogy Bécsben nagyon megbánták, hogy a közzétételt megengedték. Kaunitz berezeg államkanczellár 1764. jul. 26-án azt írta a királynénak, hogy nagyon óhajtotta volna, hogy a könyv ne a »jelen időben« jusson napvilágra, hanem azt csak ő felsége s a minisztérium tájékozásául használták volna. Kaunitz azután azon kérdést veti föl, mit kell tenni a könyv hatásának paralyzálására ; örömét fejezi ki, hogy a királyné minden unszolás daczára sem hozott ez ügyben a magyar rendek óhajainak megfelelő eldöntést, hanem a könyvet bírálat végett Migazzi gróf bécsi érseknek s váczi püspöknek adta ki. A kanczellár különben Kollárról nagy elismeréssel szólt s dícsérőleg hangsúlyozta az ő »belátását, tudományosságát és nagy szolgálati buzgalmát.« Migazzi gróf a könyvről írásban terjesztette elő nagyobbára roszalólag hangzó bírálatát, melyet az udvar Kollárnak adott ki önvédelem, illetőleg czáfolat végett. Kollár elkészítette válaszát s hihetőleg tudva, hogy az udvarnak kedves dolgot tesz vele, mindenben föltétlenül ragaszkodott első állításaihoz. És csakugyan sem a királyné, sem Kaunitz nem akarták Kollárt föláldozni. De viszont a magyar rendeket is meg kellett valamikép nyugtatni, mert különben alig szavazták volna meg a kívánt adóemelést. Kaunitz tehát azt ajánlotta, intézzen a királyné Esterházy magyar kanczellárlioz kéziratot, melyben előadja, hogy arról értesült, miszerint Kollár könyvében a katholica vallást sértő némely dolgok foglaltatnak ; közelebbi vizsgálat alá akarja