Századok – 1876

ACSÁDY IGNÁCZ: Arneth „Maria Theresia’s letzte Regierungsjahre” cz. művének ism. 648

TÖRTÉN ETI IRODALOM. 651 viseléséhez az osztrákok adójokkal jârûltak stb. Ily valamiről azonban tudvalevőleg szó sem lehet. Maga Arneth úr kiemeli hogy az 1764/5-iki országgyűlés a bécsi kormánytól a legeseké; lyebb megkisebbítést sem bírt kieszközölni a gazdasági helyzetbensőt ellenkezőleg évi adóját emelték, s az örökös tartományok javára Magyarország ellen életbeléptetett gyarmat-politica a legcsekélyebb mérvben sem enyhíttetett. Az országgyűlés minden ide vágó s nagyon is méltányos kérését még a lényegtelenebb pontokban is egyszerűen mellőzték. Ezt maga Arneth úr elismeri. A császári kegyelem pazarúl osztogatott jelei alatt ő nem is ily valamit, hanem egészen mást gondol; a Szent-István lovagrend alapítását, a királynő személyes megjelenését a pozsonyi országgyűlésen, gyakori látogatásait a magyar főuraknál nevezi ő a császári kegyelem jeleinek. Mindezek kétség kívül értékes bizonyítékai voltak a császár-királyné jó akaratának, de az ország bizonyára sokkal hálásabb érzelmekkel őrizte volna meg emlékezetét, ha mindezen külsőségek helyett az országgyűlés azon kérelmét teljesíti, hogy a kereskedelmi érintkezés és forgalom az osztrák tartományokkal megkönnyíttessék. Ez az óhaj tudvalevőleg a legcsekélyebb mértékben sem teljesült. Mint említettük Arneth müvének csak negyedik fejezete foglalkozik kizárólag magyar ügyekkel; az 1764/5-ik országgyűlést s a vele összefüggő eseményeket tárgyalja. A fejezetben van egy rész, mely egy nagy érdekű kérdésre egészen új világot vet s azt hiteles s edíig ismeretlen adatok alapján tökéletesen tisztába hozza. E részben Kollár Adám Ferencz híres s a törvényhozó hatalom gyakorlásáról szóló röpiratának történetét beszéli el.*) A tíz íves könyv 1764 elején az országgyűlés előkészítése közben jelent meg. Nincs röpirat, mely Magyarországban nagyobb föltűnést, elkeseredést keltett volna, mint ez. Maga az országgyűlés szállt síkra ellene, s az ügy olyan komoly fordúlatot *) Adami Francisci Kollárii Pannonii Neosoliensis, Mariae Theresiae Aug. et Vindoboiensi Biblotkecae Palatini custodis Priínerii originibus cum perpetuo potestfitis legulatoriae circa Sacra Apostolicorum Regum Ungariae libellus singularis. Vindobonae, typis I. Thomae de Trattner Caes. Reg. Maj. Aulae Typogr. et Bibliopolae. 1764,