Századok – 1876

VALENTINUS BÚJDOSÓ: Ifj. Szinnyey József „Irodalmunk tört. 1711-1772” bírálata 640

TÖRTÉNETI IRODALOM 64? annak kinyomatását, szabad szelleméért rendeletileg eltiltotta, s midőn másodszor 1789-ben Kovachich akarta kinyomatni,— ugyanaz történt vele. Mig a magyarellenes Schmeizel Mártonról Szinnyei hosszasan beszél : addig a liazfias lelkületű s e miatt üldözött, liervadhatlan érdemű Kolinovics sírjára nincs egy koszorúja, •— még csak meg sem említvén nevét! S annál feltűnőbb, mert Kolinovicsnak életrajza és arczképe is megjelent, s Horányinál, Nagy Ivánnál, Pesty Frigyesnél, Yutkovicb életrajzi s czímtári kiadványaiban stb. mint történetíró említtetik, életirati adatokkal. Ily közismeretű alak mellőzése, ily szembeszökő bézag mellett, azon már alig csodálkozhatunk, hogy a német nyelvű hazai emlékírók közül is többen hiányzanak; pl. Ritter György János, a sopronyi krónikás, kinek 1719-ig terjedő élénk és becses följegyzései az akadémiai Monumenták Scriptores XXVII-ik kötetében láttak világot. Hasonló hiányosságokat tapasztalunk a többi szakokban is. így pl. a bölcsészeti vagy erkölcstani szakban említendő lett volna B. P. (Bod Péter?) 1768-ban nyomatott s egykor igen olvasott »Szent Hilárius«-& s ugyanitt vagy az orvostudományiak közt, a Halléban 1711. a »Gyermeknevelesrül« megjelent, s Francke után B. Gr. által magyarított és Róth Mihály sárosi alispánnak ajánlott kötet ; azon korban nyelvünkön már tárgyánál fogva is föltűnő ritkaság. Végre, az »időszaki sajtó«-ról írt utolsó fejezet azon állítására, hogy a »Nova Posoniensia« czímű 1721—22-iki hírlap 53 száma a nemzeti muzeum birtokában van, az igazság és helyes hivatkozás érdekében meg kell jegyeznünk, miszerint a nemzeti muzeum ama lapból eddigelé egyetlen példánynyal sem rendelkezik; a kérdéses 53. sz. pedig tudomásunk szerint a »Századok« 1867—1875 közötti szerkesztőjének tulajdona, a kitől kapta cserében a maga 7 duplumos számát id. Szinnyei József úr is. Több példány e 60-nál eddigelé nem ismeretes. Ezzel befejeztük bírálati észrevételeinket Szinnyei művéről, s végső egybefoglalásúl ismételhetjük nézetünket, hogy bár a kötet az ifjú szerzőnek tehetségét s komoly igyekezetét dicséretesen 42*