Századok – 1876

SALAMON FERENCZ: B. Kemény Zsigmond emlékezete 56

SALAMON FERENCZTÖL-57 Pedig a »P. Hirlap«-ot a tudósságig, doctrinairségig komoly lapnak tartották. A szintén komoly »Árvízkönyv« hasonlókép az Eötvös-féle fiatal csopoit müve volt nagy részben. A komoly törekvések ezen fiatal erélyű korába esik báró Kemény Zsigmond magasb irodalmi nevelkedése és föllépte is, ki egyike volt a legalaposabb készültségű ifjaknak. Azon kor politikusai többnyire írókká lettek először, míg mai nagyjaink mintegy megalázkodásnak tartják egy Széchenyi, Kossuth , Eötvös , Kemény fegyverét, a tollat, venni kezökbe. Meg is látszik mai journalistikánkon ! De az ismeretek kincseinél, melyet az akkori fiatalság színe-java szerzett, s írói hajlamuknál magasabbra helyezzük azt az erkölcsi motívumot, mely lelkesítette, s majd mindnyáját kitüntetőleg jellemzi. Nem kenyérkereseti kénytelenség, nem a véletlen vitte őket az írói pályára : hanem erős, elszánt akarat, — szent fogadás , melynek megtartására minden akadályon keresztül kellett törni. A kor az elszántság korszaka is. A hazafiság azon ideális tisztaságban, mint azt Vörösmarty és Kölcsey kifejezték, volt a törekvések lúgója és éltetője. A hatás minősége már csak abból is kétségbevonhatlan, hogy ama korbeli jeleseinknek csaknem mindenike a költészet terén is próbát tett kitűnni. A nálunk akkor inkább mint ma, kivált komoly törekvések mellett, hálátlan belletristicai tér , oly varázsszínben tűnt föl a tehetséges fiatalok előtt, mint az ugyanazon időben hatalmas lendületet nyert színpad, melyre példátlan nagy számban szülte a kor a jelesnél jelesbeket, — pedig anyagi jutalomról e téren is szintoly kevéssé lehetett szó, mint az irodalom terén. Az egész kor styljében hathatósan nyilatkozik a lelkesítő közszellem , — s e styl nagyon különbözik a mostan divatozótól. Az író modorán nem volt szabad akkor feltűnni, hogy maga is közömbös a kifejezett eszme iránt. A toll az erős meggyőződés , vagy legalább a megindúlás és hevület eszköze volt, Egyszersmind a költői művészi formára törekvés tűnik föl a prózában is. Inkább a sallangos czifrázásokkal túlterhelt, mint az ornamentumokat merőben nélkülöző forma