Századok – 1876
HAMPEL JÓZSEF: Vidéki mozgalom a régészet és történelem terén 49
10 VIDÉKI MOZGALOM A RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM TERÉN. A társas szövetkezés régészeti és történeti ismeretek népszerűsítésére és régészeti muzeumok alapítására hazánkban, az utóbbi évtized vívmánya. E tény közviszonyaink utóbbi fejleményeiből könnyen megfejthető. Az idegen absolutismus már uralma természeténél fogva ellene volt a szabad egyesülésnek, s a közmívelődési czélokra történő szövetkezések közt nyilván a történettudományiakat legkevésbé szívesen tűrte, miután ilyenek kihatásaikban mindig a nemzeti öntudatra hatnak. Ha mégis az erdélyi muzeum-egylet már a hatvanas évek elején keletkezhetett, akkor e látszólagos kivétel nem dönti meg amaz átalános tapasztalatot. Mert a ki tudja, hogy mily végtelen küzdelembe került, míg az akkor már félig magyarok kezén volt kormányhatalom e vegyes természetű egylet megalapításába egyezett, könnyen átlátja miért nem volt az akkori idő történeti társulatok létesítésére kedvező. Szükséges-e különben bővebben jellemezni ama kort, mikor tudjuk, hogy még irodalmunkban is megbénították történetírásunkat, hogy az alsó tanodáktól föl az egyetemig nem engedték nemzeti szellemben tanítani a történetet, s hogy akadémiánk és nemzeti muzeumunk is erősen érezték az akkor uralkodó nemzetellenes nyomást, S lia mégis ugyanakkor a szász földön serény munkásságban találjuk a »Landesvereint«, s ha a tót, szerb és horvát nemzetiségeknek megvoltak rokon egyleteik, ebből bizonyára saját honi történetírásunknak vajmi kétes haszna volt ! Ellenben elismerjük, hogy nemzeti műemlékeink az ötvenes években támadt bécsi központi fölügyelő bizottság részéről nem Századok. 4
