Századok – 1876

SZILÁGYI SÁNDOR: Az erdélyi alkotmány alakúlása a separatio kezdetén 36

46 AZ ERDÉLYI ALKOTMÁNY ALAKÚLÁSA raiknak fejedelmi kézbe jutása pedig a védelmi rendszer utolsó szálait is ennek kezében öszpontosítá. Az erdélyi hadsereg fennleírt szervezetéből folyt, hogy a törvényhozás a legválságosabb helyzetek közt megtartá befolyá­sát a hadügyekre. Mayláth, lázadását s táborozását Izabella ellen országgyűlésből indítá, Bornemisza országgyűlésből vezette ellen­műveleteit, s a középpárt, mely igazat akart tenni köztük szintén országgyűlésből tette kísérletét. A törvényességnek lényeges kel­léke volt ez, melyet Martinuzzi sem mellőzött, Ferdinand sem mellőzhetett : akár egyetemes hadfölkelésről, akár az állandó csa­pat egy részének mozgósításáról, akár kapuszám szerinti katona adásrúl volt szó. Sőt a tábori országgyűlések által a hadjárat fo­lyamára is gyakoroltak befolyást, mely még akkor sem lehetett jelentéktelen, midőn egy-egy főúr erős dandárral tudott akara­tának támogatást adni, de a mely a zászlós uradalmak letűntével megszűnt félelmes lenni. De ugyanezen befolyást, az államfőnek ezen ellenőrzését az országgyűlés a közélet minden ágára fentartá : fogadta a küludva­rok követeit s nevezte ki az ország követeit azokhoz : fönhagyván az utasítást az államfőnek, hagyta helyben vagy vetette el az egyez­kedéseket; választotta a fejedelmi tanácsot a királyné mellé épen úgy mint Martinuzzi vagy Castaldo mellé, mely ezek mellett az országgyűlést képvi- selte, szabályozta a kereskedést, megszabta a a mesteremberek készítményeinek (limitatio), meg a periratoknak árát, a törvénykezést, kitűzte a törvény napokat, s fölfüggesztő a háború esetére a törvény folyamát. Ez országgyűlések intézték a vallás ügyeit is s egyedül an­nak, hogy az, ki az állam élén állt, minden kérdésben pactalnid volt kénytelen a rendekkel, köszönhető, hogy türelmességének s utóbb szabadelvűségének olyan példáját mutatta, mely szokatlan volt abban az időben a nyugotibb államokban. A vallásszabad­ság korán megalkotott törvényének első szálai ez időkbe nyúlnak be s az 1543. országgyűlés óta hozott törvényekben a fejlődés és ala­kúlás minden stádiumát észlelhetjük. 1543. FehérvárttJunius végén tartott országgyűléssel párhuzamosan Magyar- és Erdélyország legkiválóbb tudósaiból összeállított zsinat Honter Libellus B.e­formationisa s ennek Apologiája fölött vitát kezdett, hogy az egy-

Next

/
Thumbnails
Contents