Századok – 1876

SZILÁGYI SÁNDOR: Az erdélyi alkotmány alakúlása a separatio kezdetén 36

SZILÁGYI SÁNDORTÓL 41 jóltevője volt egy egész vidéknek, s központja a nemességnek, mely azon élt. Hatalma is csak addig terjedt : székely és szász előtt közömbös volt e fény és erő, mihelyt a maga érdekeivel ellentétben állót kívánt tőlök — s Martinuzzi és Castaldo előtt sem volt nyomatékosabb voksa, mint egy királybíró-é vagy a szebeni polgármesteré. Mert akár minő terv sikere a három nemzet érdekeinek összeegyeztetésén sarkallott, s az összes oligarcha had megnyerése sem vezetett czélhoz, ha a többi nemzetek közül csak egy is ellenttartott. A barát jól értett eliez : s bár a királynéval folytatott viszálya folytán többször volt engedményekre kényszerítve, az egyensúlyt köztök föntartá, sőt az egyes nemzetek gyűléseinek hatáskörét a közönséges országgyűlésének emelésével háttérbe szorítá. Az adó megszavazásának kérdése legfényesebb példa volt rá. Az állapot, melyben ő találta az országot e részben tarthatatlan volt. Ugyanis a nemesség porták után fizetett adót, melyeket koronkint számba szoktak venni s lajstromba vezetni, s mely 99 dénárnál többre nem mehetett — a régi szokás szerint 1 frtra nem rúghatván — a szászok egy összegben ajánlottak meg körülbelül annyit, mennyit a nemesség portája tett ki, de a székelyek csak királyi berezeg születésekor, a király házasságakor vagy hasonló alkalmakkal adtak ökreikből aránylagos részt, — s ez volt az ökörsütés (t, i. bélyegzés). Azonban a török adó rendessé válván, igaztalanság volt, hogy csak a két nemzet viselte ezen terhet, s ezek követelték is, hogy a székelyek is járúljanak hozzá. 1543-ban országgyűlésen közmegegyezéssel török adó fejében 2000 forintot vetettek ki rájok. Martinuzzi nemzetgyűlésöken kivitte, hogy ez összeg kifizetéseért ökörsütést engedtek neki. Mindamellett egyes székek lázongtak, nem fizettek, s csak lassan és kitartással sikerűit a barátnak hozzá szoktatni őket az adózáshoz. A dolog a barát megöletésekor már meglehetősen rendbe volt hozva,]s mindenik nemzet aránylagosan viselte a terhet Azonban Castaldonak fogalma sem volt a kérdés fontosságáról, s mindjárt a második 'országgyűlésen, melyet tartott,maga külön alkudott meg a szászokkal az összeg nagyságára nézve, a barát kivégzése miatt háborgó székelyeknek pedig végleg elengedte az ökörsütést. így nemcsak hogy a teher nagy része a magyarok vállára nehezedett, hanem mi roszabb volt, mit Mar-I