Századok – 1876

SZILÁGYI SÁNDOR: Az erdélyi alkotmány alakúlása a separatio kezdetén 36

SZILÁGYI SÁNDORTÓL. 39 tok hozattak. A helyett tehát, hogy — mint kezdetb en dívott — a részekben oratorok képviselték volna az erdélyi rendeket: megfordította a dolgot, s a tiszai részeknek ós a három nemzetnek egyesített tanácskozását vitte ki. Az első ilyen országgyűlés 1544. aug. 1-én Tordán tartatott, hol Erdély és a részek közösen alkották az egymást kötelező törvényeket, mely rendszer aztán jelentéktelen megszakadásokkal, Erdély egész fönnállása idejére érvényben maradt. Bizonynyal a közös érdek és közös szükség hozta e határozatot létre — de a végeredményre nézve ez mindegy volt : lényegében ez vetette meg alapját az erdélyi államnak. S ezzel érte el teljes szervezetét, de a régi szokásnak nem leszorításával, csak szabályozásával, s egyedül a közönséges országgyűlésre vonatkozva — mert a részgyűlések és tábori gyűlések azontúl is föntarták magokat. Ez utóbbivá hadjáratok alkalmával alakúit át a tábor, valamely államügy elintézésére Részgyűléseket, sürgős szükség esetében, vagy sérelmek orvoslására? akármely nagyobb környék nemessége és főurai tarthattak. Az 1540 és 1541 -ik év tele van ilyenekkel — Mayláth azokon szervezi pártját. Balassa Imre ilyenen próbált ellenpártot alkotni, s a függetlenek, azok t. i. : kik nem akartak szint vallani, ilyenen kisérlették meg a közvetítést. A barát ártalmatlanná tételökre a leghelyesebb útat próbálta meg : élére állt az ilyen gyűléseknek; mint tette Tordán 1542. dec.-ben., Euyeden 1551-ben s nem ejté ki kezéből a vezetést. Ferdinánd más útra lépett : magyarországi birtokaiban jókor eltiltá a rész-gyűléseket, s alig hogy Erdély urává lett — itt is életbe akarta léptetni arra vonatkozó rendeletét, de a rendek fölfolyamodtak hozzá végzése ellen, s nem levén hatalma mást tenni, kénytelen volt engedni. Mert a rész-gyűléseknek nem volt feladata a párt szervezés : az csak kinövése volt, mindig a helyzet abnormitása által előidézve. Tulajdonképeni hivatása volt rögtöni szükség esetében, midőn a szomszédos ellenség támadást intézett az ország ellen, gondoskodni védelmének eszközeiről. Még a vajdák idejében jött divatba, midőn meszsze esvén az uralkodó székhelyétől, egy-egy beütő török vagy oláh csapat ellen nem volt ideje bevárni a rendes tordai gyűlést vagy a király intézkedését, hanem összeült a vajda hívására, kirendelte a szükséges adót és fölkelést, s azzal rendesen eloszlott.