Századok – 1876

Állandó rovatok - Magyar Tud. Akadémia - 431

tárcza. 431 fehér-márvány táblát tétetett be, melyre következő szavak vannak vésve : MDCCCLXXVII. SZ. ISTVÁN ELSŐ MAGYAR KIRÁLY ÜNNEPÉN A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ITT TARTOTTA NAGYGYŰLÉSÉT GRÓF MIKÓ IMRE AJTÓNÁLLÓK FÖMESTERE HORVÁTH MIHÁLY PÜSPÖK IPOLYI ARNOLD PÜSPÖK ELNÖKLETE ALATT. FŐISPÁN VOLT B. RADVÁNSZKY ANTAL ALISPÁN GRÜNWALD BÉLA POLGÁRMESTER RANER SÁNDOR DICSŐSÉG A MAGYAR TÖRTÉNELEMNEK. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. Az apr. 24-én tartott összes ülésben Nagyajtai Kovács István in. akadainiai levelező tag fölött emlékbeszédet olvasott föl Szilágyi Sándor. Kovács István 17 9í)-ben született s 1872-ben halt meg. A forradalom előtt a főkormányszéknél szolgált Ivolozsvártt, a forradalom után az erdélyi törvénykezésnél. Mint székely, kiválóan nemzetének történetét tette tanulmányai tárgyává, s kapcsolatban ezzel az erdélyi történeteket. 1831-ben lépett föl az írói pályára, a »Nemzeti Társalkodó«-ban , melynek utóbb segédszerkesztője is volt. Első czikkeivel a székely történet és jog néhány homályos kérdését tisztázta. Azután bírálatokat kezdett írni, még pedig a bírált munkák tévedéseiről, hiányai, ról egész kimerítő értekezéseket írt. Utóbb gróf Kemény József társaságában megkezdve »Erdélyország Történetei Tára« kiadását, melyből az első kötet 1837-ben, de a Il-ik a dicasteriumnak akadékoskodásai miatt csak 1844-ben láthatott világot. Kitűnően szerkesztett történeti forrás gyűjtemény Erdély 1540 —1613 közti idejéből: magyar naplók, évkönyvek, levelek, törvényezikkek, melyekhez tájékoztató bevezetéseket, egész kis történeti rajzokat maga Kovács írt. De törekvése kevés méltánylatra talált, a critica lenézőleg bánt vele, s az e miatt keletkezett polémiát diadalmasan állta ki. 1842. és 43-ban a Társalkodóban nagyobb inoiiographiákat is tett közzé, számos apróbb történeti