Századok – 1876

PESTY FRIGYES: Jiureček „Geschichte der Bulgaren” ismertetése - I. 408

könyvismertetés. 413 a Maros vizénél letelepedett. Tehát az egyik nézet szerint lázadó, ') a másik szerint az országba betörő külellenség lett volna Ohtom. Szent-Gellért életírójától oly részleteket tanálunk, melyek nagyobb sályt adnak az első fölfogásnak. Ezen forrás szerint Ohtom parancsszava teljesülést nyert a Kőrös folyótól az erdélyi részekig, valamint Szörényig és Bodonyig, gazdagsága rendkívüli, lovainak mennyisége megszámlálhatatlan, azonkívül, melyek lovászok őrizete alatt istállóikban tartattak. Számtalan marha-csordája volt, melyek mindegyike csordások gondjaira volt biz va. Ohtom Marosváron, székhelyén monostort épített Keresztelő Szt.-János tiszteletére, és görög szerzeteseket helyezett oda egy apáttal együtt. Ez tehát oly jellemzés, mely egy túlhatalmas törzsfőnökre vagy országnagyra illik, de kívülről az országba nyomúló ellenségre semmiképén nem. Nem kerülheti ki figyelmünket, hogy Szent-Gellért életírója Ohtomnak sokkal nagyobb tartományt tulajdonít, mint a mely fölött az ő elődje, Glád bolgár fejedelem uralkodott, és a mely, mint láttuk, csak a Marostól Horom és Orsova váráig terjedett, vagy ám mondjuk Bodonyig, minthogy a Névtelen egyik helyen azt mondja Gládról, hogy Bodony várából a kúnok segélyével jött ki.-) Miként kell ezen körülményt magyaráznunk ? Ha itt a forrásúi szolgáló iró szabatossági hiány hibájába nem esett, csak azt kell gondolnunk, hogy Ohtom visszaélvén hatalmával, lassankint foglalt, és a királya bitorlást tűrte, mig a megtorlás idejét elérkezettnek nem látta. Meglehet, hogy Ohtom közvetlen elődjei is már hasonlót mi veitek, ravaszsággal és erőszakkal. De azt föltenni sehogy sem lehet, hogy külföldi ellenség az ország birodalmát a Kőrösig meghódította volna, a nélkül, hogy az iíjú magyar állam alapjaiban meg ne rendüljön. A dolgok természetes fejlődése hozta magával, hogy Ohtom hatalmi vágya összekoczczanásba jöjjön az erőteljes Szent-István egész politicájávál. Ohtom, miként elei, a görög szertartású keresztyén vallás híve volt, mint akkor a bolgárok általában, és Bodonyban keresztelkedett meg. Szent Gellért írója azt mondja. 1) Quod praedieto regi rebellis fuit in omnibus, mondja a Névtelen jegyző a XI. fejezetben. 2) V. ö. a Névtelen jegyzőnél a XI. fejezetet a 44-dikivel.