Századok – 1876

IFJ. SZINNYEI JÓZSEF: A magyar történetirodalom 1711-1772. 396

404 A M. TÖRTÉNETÍRÓD ALOM 1711 1772 KÖZT. IF.T. SZINNYE1 J. kozó előterjesztését és észrevételeit foglalja magában, Tlialy Kál­mán néhány évvel ezelőtt födözte föl s tett közzé. Ezen munka kis terjedelme daczára is történeti becsű, mert az akkori tatár­járást a többi elbeszéléstől egészen eltérő színben tünteti föl. — Károlyi életrajza mellé sorakozik Cserei Mihály »Önéletírása«, melyet a császár elé terjesztésre szánt, s azért írt, mert a csíki főkirálybíró egyik jószágától, Alsó-Köhertől megfosztá. Korjel­lemzés tekintetében becses mű, mert a kuruczvilág okozta szenve­dései és kárai elbeszélését tartalmazza , de természetesen nem minden elfogúltság nélkül, a mi oly körülmények közt nem is lehet máskép. Bod Péter önéletrajza inkább magánjellegű, s több hasznát veheti a nagy férfiú életrajzírója, mint a történetíró. Róla szólván, megemlíthetjük, hogy van neki egy kéziratban levő latin és magyar nyelvű adatgyűjteménye »Grellius Transsylvanicus« czím alatt, mely leginkább Erdély egykorú történetét világosítja meg. A kútfő-magyarítók közül Orosz Ferenczet és Spangár Andrást kell megemlítenünk. Amaz »Első Lajos magyar király­nak dicsőséges országlásáról s élete fogytáig viselt dolgairól való krónika« czím alatt Küküllei János krónikájának fordítását adta ki (Buda, 1760.), rövid jegyzetekkel aczikkelyek végén. Spangár pedig sz. Istvánnak fiához, Imréhez intézett könyvét tette át nyel. vünkre, mint krónikájánál említők. Eddig hazánk története. Világtörténetünk e korszakban eredeti még nem volt, mert az egyetlen ilynemű munka, melyet Tordai Sámuel kendi-lónai kálvinista prédikátor adott ki, egy berlini német világtörténet (Kinder-Lehr) után készült. Ha egy futólagos pillantást vetünk az imént vázolt iroda­lomra , Cserei szabadhangú történetére , Apor remek Metamor­phosisára, Husztynak hibái mellett is becses művére, Károlyi ön­életrajzára, nem is említve a kevésbbé jelentékeny munkákat, — azt látjuk, hogy a történeti irodalom meghazudtolja a »hanyatlás kora« elnevezést. IFJ. SZINNYEI JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents