Századok – 1876

HUNFALVY PÁL: Magyarország etnographiai képe a frank-német uralkodás korában 357

HUNFALVY PÁLTÓI,. 381 vi g) terjed a Dunân-tûlra is; Pannóniai Morvaország-ról tehát alig léhet szó, jóllehet a szláv írók (Schafarik, Palaczky, Dudik) igen sokra teszik. De Dunán innen állandóbb Svatopluk hat alma. Meddig nyúlt azonban kelet felé az uralkodása, a Hernád-Sajóig-e, vagy a Tiszáig ? nem tudjuk. A Duna-Tisza köze meg a mai Erdély a frank-német uralkodás idejében oly ismeretlen, mint Herodotus korábau. Mi lehet oka azon ismeretlenségnek ? Bizonyosan az, a miért a Kárpátok megetti szlávokról egész a Bal-tengerig és az imént, 862 óta, kezdődő Rósz (Orosz) birodalomig nem tudnak vala semmit. Az avarok után nem támadt a régi Daciában valami hatalom, mely a létét a határos népekkel megéreztet volna. A keresztyénség sem bátorkodók még általkelni a Dunán és Tiszán, legkisebb nyoma sincs annak, hogy Pannoniából mentek volna hittérítők az ismeretlen földre és ismeretlen népek közzé. Midőn Svatopluk a szláv papokat Morvaországból kikergette, ezek nem a tiszai vagy Tiszántúli bolgárokhoz — kiket mint láttuk, sokan ott gyanítanak — mennek, bizonyosan azért nem, mert se bolgárok, se keresztyének nem valának ott, hanem a Moesiai bolgárokhoz menekülnek, a hol Simeon alatt (uralkodék 893—927) Kelemen veliczai piíspok lön, s Achridában temetették el, társa Nauni vele müködék, Grorazd tetemei pedig Albániában a Berat melletti kolostorban vannak eltemetve. ') Tehát se frank, se morva papok nem látogaták a régi D acziát a melynek természetes kincse, a só is, rejtve vala a szóm széd népek előtt. Arnulf 892-beii követeket indíta Vladimir bolgár királyhoz, Simeon bátyjához, hogy megújítsa a régi békét, egyszersmind arra bírja őt, hogy ne engedné meg a só-vételt a morvaiaknak. 2) Erdélyben a rómaiak a sóaknákat is mivelték ; Salinae nevű városok a mai Torda helyén vala ; természetes következése 1) Duciik, Maehrens Allgem. Gesch. I. 284. 2) Avnulfus rex missos etiain suos ad Bulgarios et regem eorum Laodomur ad renovandam pristinam pacein cum muneribus mense Septembri transmisit, et lie coemtio salis iude Moravanis darctur, exposcit. Annal. Fuldenses, ad. ann. 892.