Századok – 1876
HUNFALVY PÁL: Magyarország etnographiai képe a frank-német uralkodás korában 357
372 MAGYARORSZÁG ETHNOGRAPHIÁJA. ó félnémet nyelven Moorburg ') nevű lett. Ezt is a helyi viszony t. i. mocsár szülte ; régi és új magyar nyelven Sár. Innen nálunk a Sár-vár, Sár-vásár, Sár-szeg, Sár-sziget, Sár-rét, Sár-vize stl). számos helynevek. Mosapurk, Moorburg tehát Sárvár ; közönségesen Szalavár helyére gondolják. A vidéknek akkori szláv lakosaitól származik a blaton, azaz : Balaton, a szláv blato : sártól. A Conversio Bagoariorum írója (871 tájon) még a latinos Pelissa nevet használja, a blaton paraszt név nem vált volt még irodalmivá a latin nyelvben.2) A Moorbvrg és blato nevek azt is bizonyítják, hogy a városnak lakossága bajor-német, a vidéké pedig szláv vala, Egyébiránt megemlékezünk itt, hogy Galerius császár lecsapolta a Pelso sarait és vizeit, melyek maradványait a Fejér-megyei Sárrétben és Sárvízben találjuk meg. — A többi német helységnevek, mint: Stepilberg, Lindolfskirch, "Wiederhers- vagy Weitersherrs-kirch, Isangrimskirch, Beatuskirch, Paldmunts-kirch nagyobb számmal vannak, mint a nemnémetek : Dudleipi, Ussiti. Businica. Nevezetes még »ad Quinque Basilicas« vagy Quinque Ecclesiae. Mosapurkban is csak három egyház volt : ebben meg öt egyházról tanúsít a név, de nem tudjuk miért? Azt tudjuk, hogy a Pécs névben is megvan az öt, hogy tehát ez is szláv lakosságra mutat. A Balaton-név a Privina-Koczel idejebői (840—870) való, s így jutott a magyarokra : csudálatos tehát a Fertő név, mely se nem szláv, se nem német, hanem magyar. Környékén legtovább föntartották magokat az avarok, úgy, hogy itt közvetetlentil utánok következhettek a magyarok. Vájjon hát az avarok nem nevezték volna el a szép tavat, s névtelen ma" radt-e a magyarok letelepedéséig ? Vagy a fertő szó az avaroknál is megvolt-e ? A Vetvár hasonló kérdéseket fog támasztani a maga helyén. IV. A kilenczedik századnak hetedik tizede sajátságos ') Lásd Sanders német szótárában a Moos ezikket. '-) Valami hetven év múlva már a görög nyelvben is találjuk Constantinus Porphyrogenitusnál, a ki Velenczéről mondja, hogy régenten a helye üres, lakatlan és sáros (= baltodes paXtióáijs) V ala. De Admin. Imperio, a Bonni kiadás 123. lapján. Több szláv szó fordul elö ez írónál, p. p. voevod, zakón, kral, zupán (Zupán) stb.
