Századok – 1876

HUNFALVY PÁL: Magyarország etnographiai képe a frank-német uralkodás korában 357

MAGYARORSZÁG ETHNOGRAPHIAI KÉPE A FRANK-NÉMET URALKODÁS KORÁBAN. I. Nagy-Károly 803-ban Avarországnak ura lön. Még az avar háború folytában, 797-ben, a liburniai és dalmatiai szláv lakosokat meg a horvátságot hódittatá meg Erik friauli (forojuliumi) kormányzó által, s midőn ez két év múlva egy Tersat nevű liburniai város ostrománál (a mai Eiume környékén) elesett, utódja Kodolak is folytatá a frank hódítást. A Száva és Dráva közti földet, különösen a régi Sirmiumot, a görögök azután frank vidék- nek (Franco-chorium) nevezek. Mintha Károly a római imperátorok politicáját követné, birodalmának keleti határát ő sem terjesztő tovább a Dunánál, tehát a régi Pannoniánál. — A nyugati Duna bal partján, a hajdani markománok és kvádok földjén, régen, mint tudjuk cseh és morva szlávok terjedtek volt el, kik most N.-Károly győzelmei által szintén kiszabadúlának az avar uralkodásból. Viszonyukat N.-Károlyhoz nem lehet tudnunk, midőn ez az avarok ellen készült ; csak azt látjuk, hogy seregének, azon része, mely a Duna bal partján vonúlt az ellenségre, a csehség és morvaság földjén jő és megyen vissza. a) Nyilván tehát kész vâla c lakosság segíteni N.-Károlyt az avarok ellen Ekkor csakis Beehaim-ot említi meg a forrás : a morva név legelőször 822-ben hallik a nyugati íróknál, 2) mi legvilágosabb ta-') Per Beclxaimos, via qua vénérant, reverti praecepit (Carolus), mond Eginhart, ad ann. 791. 2) Dudik, Maehrens allgem. Geschichte, Brünn, 1860. I. 82. Századok. 24